„William Gladstone” változatai közötti eltérés

2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
(→‎Irodalom: portál)
(2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
Kedvelt költője volt [[Homérosz]], életéről és koráról több könyvet publikált: a ''Studies on Homer and the Homeric age'' [[1858]]-ban, a ''Homeric synchronism: an enquiry into the time and place of Homer'' [[1876]]-ban látott napvilágot.<ref>[http://www.epa.oszk.hu/00200/00242/00181/pdf/00181.pdf Gladstone-összeállítás] ''Országos Hirlap'', 1898. május 20. 2–3. o.</ref> E művei már keletkezésük idején is ódivatúnak hatottak, eredményeit többnyire kortársai sem vették komolyan.<ref>[http://www.gutenberg.org/files/13240/13240-h/13240-h.htm John W. Cousin: ''A Short Biographical Dictionary of English Literature'']</ref> [[Ignotus Hugó|Ignotus]] így minősítette tudományos és esszéírói munkásságát a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugatban]]'': „Gladstone nagy volt, mikor költségvetési beszédet mondott, középszerű volt, mikor teológiáról írt és dilettáns, mikor Homéroszról.”<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00075/02285.htm Ignotus: Irodalmi céh-rendszer] ''Nyugat'', 1911. 5. sz. 503. o.</ref>
 
[[1859]]-ben az [[Edinburgh-i Egyetem]] első rektora lett,<ref>[{{Cite web |url=http://www.ed.ac.uk/about/mission-governance/university-officials/rector# |title=Az Edinburgh-i Egyetem honlapja] |accessdate=2009-11-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091121194129/http://www.ed.ac.uk/about/mission-governance/university-officials/rector# |archivedate=2009-11-21 }}</ref> [[1877]]-ben pedig éppen Disraelit váltotta a Glasgow-i Egyetem rektori székében.<ref>[http://www.universitystory.gla.ac.uk/officer/?id=6 A Glasgow-i Egyetem honlapja]</ref> [[1873]]. [[május 21.|május 21-én]] a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tiszteleti tagjává választotta.<ref>''A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–Zs).'' Főszerk.: [[Glatz Ferenc]]. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003. 1460. o.</ref>
 
== Személyisége, kortársai róla ==
Híresen erkölcsös életet élt. 1840-től kezdve – még miniszterelnöki éveiben is – rendszeresen járta [[London]] utcáit, hogy a prostituáltakat rávegye foglalkozásuk megváltoztatására. Szabadidejében szívesen olvasott, énekelt, és kedvelt időtöltései közé tartozott a favágás is.<ref name="PMO"/> Utóbbival kapcsolatban terjedt el az a tréfa, hogy ez az a miniszterelnöki tevékenység, amely semmiféle haszonnal nem jár a nemzetgazdaság számára.
 
Rajongói „a nép Vilmosának” nevezték, vagy egyszerűen a GOM (''grand old man'' 'nagyszerű öreg') rövidítéssel jellemezték, amelyet Disraeli szerint ''God's only mistake''-ként (azaz 'Isten egyetlen tévedéseként') kellett volna feloldani.<ref>[http://www.liverpooldailypost.co.uk/liverpool-life-features/liverpool-special-features/2009/05/08/gladstone-bicentenary-project-will-link-christian-and-islamic-faiths-reports-peter-elson-92534-23572197/ Peter Elson: Gladstone bicentenary project will link Christian and Islamic faiths]</ref> A konzervatív pártvezér érzelmeiről mindent elárul sokat idézett [[bonmot]]-ja: „Ha Gladstone a [[Temze|Temzébe]] esne, az balszerencse lenne. Ám az lenne az igazi sorscsapás, ha ki is húznák onnan.”<ref>[{{Cite web |url=http://www.religion-online.org/showarticle.asp?title=213# |title=Stephen L. Carter: The Etiquette of Democracy] |accessdate=2009-11-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100615045047/http://religion-online.org/showarticle.asp?title=213# |archivedate=2010-06-15 }}</ref> Disraelihez hasonlóan [[Otto von Bismarck|Bismarck kancellár]] is megvetette Gladstone-t: tehetségtelen politikusnak, szenteskedő szélhámosnak tartotta, aki csupán a szónoklás terén jeleskedik. (Gladstone számára viszont Bismarck volt a „gonosz megtestesülése”.)<ref>Henry Kissinger: ''Diplomácia''. Panem–Grafo, Budapest, 1998. 147., 155. o.</ref> [[Viktória brit királynő|Viktória királynő]] egyszer így fakadt ki miniszterelnökéről: „Úgy beszél hozzám, mintha egy népgyűlés lennék!”<ref name="Bebesi"/>
 
== Emlékezete ==
253 457

szerkesztés