„Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főapátnő” változatai közötti eltérés

a
a (→‎Pályafutása: kiskieg)
Ifjúkorát Firenzében, majd Bécsben és Prágában töltötte, belépett egy apácarendbe. Apja, Lipót császár trónra lépése után átvette a [[prága]]i [[Hradzsin]]ban lévő Szent Teréz nemesi apácakolostor apátnői hivatalát, majd 1791-ben ő lett e kolostor főapátnője ''(„Äbtissin des k.u.k. Theresianischen adeligen Damenstifts ob dem Prager Schlosses”)''. Az apátságot [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] alapította [[1755]]-ben. A kolostor főapátnője [[1766]]-tól kezdve egyházfejedelmi méltóságot viselt, amely magas jövedelemmel és csak időszakonként végzendő hivatalos feladatokkal járt.
 
[[1791]]-től a Szent Teréz kolostor főapátnőjére ruházták a cseh királynék megkoronázásának jogát. A prágai Szent Teréz kolostor főapátnő-főhercegnője [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehországban]]ban (a császári házon kívül) a második legmagasabb hivatali rangot jelentette a [[kancellár]] mögött. Mária Anna főhercegnő, 4 nappal főapátnővé való felszentelése után, a cseh püspökök segédlete mellett a prágai [[Szent Vitus-székesegyház]]ban vezette saját édesanyjának, [[Mária Ludovika magyar királyné|Mária Ludovika spanyol infánsnő]]nek cseh királynévá koronázását.
 
[[Fájl:Funerary plaque of Maria Anna Ferdinanda of Habsburg.JPG|bélyegkép|jobbra|Mária Anna főhercegnő síremléke a temesújfalui templomban, az Eötvenesi Lovász-család sírboltjában.]]
Mária Anna főhercegnő 1800-ban visszavonult, és [[1809]]. október 1-jén, 39 éves korában hunyt el [[Temesújfalu]]n [[Lovász Zsigmond]] császári-királyi kamarás vendégeként, annak helyi kastélyában.
 
== További információk ==