„Zaporizzsjai kozákok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A(z) Taborkozacki.jpg nevű fájlt Taivo törölte a Commonsból: „Missing essential information such as license, permission or source: [[:c:Com… |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
17. sor:
A zaporizzsjai kozák népesség a [[14. század]] végén a [[15. század]] elején alakult ki a [[Lengyel–Litván Unió]] déli részén. A [[Dnyeper]] folyó alsó szakasza mentén, telepedtek le. Az akkori időben peremterületnek számító részeket birtokló Visnevecki mágnáscsalád urai tették lehetővé, hogy az [[Sztyepp övezete Ukrajnában|ukrán sztyeppén]] vadászó kalandor elemek röghöz kötődjenek.<ref name="FÉ">{{cite web |url=http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE2008/FE20081-2_185-211.pdf |title=A kelet-európai sztyepp és a magyar Alföld, mint frontier területek |author= Karácsonyi Dávid |accessdate=2010-02-01 | publisher=Földrajzi Értesítő 2008. LVII évfolyam 1-2 füzet 185-211 oldal}}</ref>
Ekkor ezt a területet „Vad mezők”-nek nevezték. Az itt kialakuló kozákság a [[doni kozákok]]kal ellentétben elsősorban [[Lengyelország]] ortodox alattvalóiból került ki.<ref name="FÉ"/> A szabad [[sztyepp]]i földeken letelepülők megalapították saját állandó szállásaikat és táboraikat. Kezdetben több helyen kis [[erődítmény]]eket, úgynevezett „szicseket” építettek (szics = erődítmény földsánccal, palánkkal, vizesárokkal megerősített település), a fő erődítmény idővel alakult ki. Az első ilyen valószínűleg [[1556]]-ban [[Dmitro Visneveckij]] irányításával a Dnyeper Horticja nevű szigetén (Horticjai Szics) létesült.<ref>{{cite web |url=http://www.ukrajinci.hu/arhiv/hromada_70/tortenelem/perejslav.htm |title=A kozákok kapcsolatai Moszkvával
== Zaporizzsjai Szics ==
Az erődítmény patkó alakot formázott és falai mögött fából épült házak és raktárépületek álltak. A szics közepén tér volt Mária Oltalma templommal, kúttal, a büntetés-végrehajtó hellyel (oszlop) és itt tartották a népgyűléseket, az úgynevezett vicséket.<ref name="SZICS">{{cite web |url=http://www.hhrf.org/nepujsag/08jul/8nu0723t.htm |title=Az ukrán kozákság bölcsője a szics |date=2008-07-23 |accessdate=2010-02-01 |
E körül álltak a kurinyok (hosszú téglalap alakú építmény, ahol a kozákok laktak. 38 kuriny volt.), az elöljárók házai, a kancellária épülete, lőpor- és fegyverraktárak. A folyóparti kikötő az erődön kívül volt. A külföldi követek és kereskedők lakhelye, a „görög ház” a kikötő mellett, az erődön kívül volt. A külső fala kihegyezett végű, szorosan egymáshoz illesztett hasított szálfákból épült. Az elnevezése is innen ered, ugyanis a szics szó [[ukrán nyelv|ukránul]] azt jelenti hasítani.<ref name="SZICS"/>
| |||
