„Új-Franciaország” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
4 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
77. sor:
Új-Franciaországban alig létezett kiépített szállítási infrastruktúra. Csak néhány rövid utat és csatornát építettek, a szállítás döntő része a folyókon (főleg a Szent Lőrinc-folyón és mellékágain) zajlott. Télen, amikor a vizek befagytak, szánon közlekedtek. Nagyobb szabású út- és csatornaépítő program csak az 1830-as évektől indult meg.
A férfiak és nők számának eltérése miatt a XIV. Lajos fiatal, házasulandó korban lévő nőket toborzott a gyarmatok számára. 1663-1673 között mintegy 800, főleg Párizs környékéről és Normandiából származó nő érkezett Új-Franciaországba, akik utazási költségeit és hozományát a kincstár állta. A "király leányai" ''(les filles du roi)'' önként vállalták, hogy a gyarmatokon keresnek férjet maguknak, többnyire azért, mert otthonukban nem tudtak társadalmi helyzetüknek megfelelő házasságot kötni. 1672-re Új-Franciaország népessége elérte a 6700-at; az észak-amerikai francia nők gyermekszáma pedig 30%-kal meghaladta az anyaország-beliekét.<ref name=peupl>{{cite web|title=Le peuplement d'un pays|url=http://www.mcq.org/histoire/filles_du_roi/peuplem.html|publisher=Musée de la civilisation|year=1998|accessdate=2014-12-05|archiveurl=https://web.archive.org/web/20131101021441/http://www.mcq.org/histoire/filles_du_roi/peuplem.html#|archivedate=2013-11-01}}</ref>
A 18. század elejére mind Franciaország, mind amerikai gyarmatai gazdasága fellendült. A korábban elhanyagolt iparágak, a halászat és a mezőgazdaság is virágzott. Megépült a Montreal és Québec közötti országút, a Chemin du Roy. Fejlődött a kereskedelem, új kikötők épültek. A gyarmat lakossága 1720-ban megközelítette a 25 ezret.
86. sor:
Új-Franciaország gazdaságára jellemző volt, hogy egy-egy árucikk termelésén és Európába való szállításán alapult. Kezdetben, a 16. és 17. században ez az áru a [[tőkehal]] volt, majd miután az északkeleti partvidékről tovább terjeszkedtek a kontinens belsejébe, a fő kereskedelmi cikk a prém lett.<ref>Watkins, Melville H. "[http://www.jstor.org/stable/10.2307/139461 A Staple Theory of Economic Growth]." The Canadian Journal of Economics and Political Science / Revue canadienne d'Economique et de Science politique 29.2 May (1963): 141-58. Web. 20 Feb. 2012.</ref> A prémkereskedelem központjává a kedvező helyen, a Szent Lőrinc- és [[Ottawa-folyó]]k találkozásánál fekvő Ville-Marie (ma Montreal) vált.
[[Fájl:Fer - Le Canada, ou Nouvelle France, la Floride, la Virginie, Pensilvanie, Caroline.png|bélyegkép|Új-Franciaország térképe 1703-ban]]
1627 decemberében az Új-Franciaország Társaság kapta meg a prémkereskedelem monopóliumár az észak-amerikai francia területeken.<ref>Adair, E R. "[http://www.erudit.org/revue/ram/1942/v21/n1/300228ar.pdf The Evolution of Montreal under the French Regime]." Report of the Annual Meeting of the Canadian Historical Association / Rapports annuels de la Société historique du Canada 21.1 (1942): 20-41. Web. 20 Feb. 2012.</ref> Az európai lakosság kis létszáma miatt a prémek begyűjtését többnyire az őslakos indiánok végezték, majd fegyverekre, alkoholra, fémtárgyakra és különböző egyéb árucikkekre cserélték. A Társaság kihasználta monopolhelyzetét a cserearányok számára kedvező beállításában és a konkurencia kiszorításában. Montreal gyorsan növekedett és a prémkereskedelemre épülő másodlagos iparágak - mint a cserzőműhelyek -, valamint a kereskedők kiszolgálását végző fogadók, kocsmák, raktárak száma gyarapodott. A szőrme volt a legjövedelmezőbb árucikk és emiatt a gazdaság más ágazatai - például a mezőgazdaság Montreal környékén - stagnáltak vagy visszafejlődtek.<ref>Innis, H A. "[http://utpjournals.metapress.com/content/n782g821206023j7/fulltext.pdf Significant Factors in Canadian Economic Development]{{Halott link|url=http://utpjournals.metapress.com/content/n782g821206023j7/fulltext.pdf |date=2018-11 }}." Canadian Historical Review 18.4 (1937): 374-84. Web. 1 Feb. 2012.</ref> 1683-ra a város lakossága már elérhette a 900 főt.
Idővel a prémes állatok gyakorisága csökkent és az indiánok, valamint a prémvadászok kezdték megkerülni a francia hatóságokat. Nőtt a feketepiac és csempészet jelentősége, az áru egy részét a jobb árat kínáló angol vagy holland kereskedőknek adták el. A szőrmekereskedelem jelentősége fokozatosan visszaesett és a 18. század közepére elvesztette vezető jellegét a gyarmat gazdaságában.
101. sor:
1688-ban a [[pfalzi örökösödési háború]] mellékhadszíntereként kitört [[Vilmos király háborúja]] és a britek irokéz segítséggel betörtek Új-Franciaországba. A franciák és az algonkin nyelvű törzsek [[Wabanaki Konföderáció]]ja megállította az előrenyomulásukat és a béketárgyalásokon a [[Kennebec-folyó]]t határozták meg az angol és francia befolyási övezet határaként.<ref>William Williamson. ''The history of the state of Maine''. Vol. 2. 1832. p. 27; Griffiths, E. ''From Migrant to Acadian''. McGill-Queen's University Press. 2005. p.61; Campbell, Gary. ''The Road to Canada: The Grand Communications Route from Saint John to Quebec''. Goose Lane Editions and The New Brunswick Heritage Military Project. 2005. p. 21.</ref>
1697-ben véget ért a háború, ám öt évvel később újrakezdődtek az ellenségeskedések, amikor a [[spanyol örökösödési háború]] elért Észak-Amerikába [[Anna királynő háborúja]] néven. Bár északon a franciák egy időre megszállták a brit Hudson-öböl Társaság prémkereskedő állomásait, délen kevesebb sikerrel jártak; az angolok 1710-ben benyomultak Acadiába és elfoglalták Port Royalt. Az [[Utrechti béke (1713)|utrechti béke]] következtében Nagy-Britannia javára elvesztették Új-Fundlandot és [[Új-Skócia|Nova Scotia]] egy részét.<ref>{{cite book|url=https://books.google.ca/books?id=7EBKOCt_P0EC&pg=PA62&dq=After+Queen+Anne%27s+War,+Nova+Scotia,+other+than+Cape+Breton+Hudson+Bay+territory+,+was+ceded+to+the+British+by+the+Treaty+of+Utrecht#v=onepage&q&f=true|title=Blooding at Great Meadows: young George Washington and the battle that ...|first=Alan
[[File:Death of Father Sebastian Rale of the Society of Jesus.jpg|thumb|[[Sébastien Rale]] atya halála a róla elnevezett háborúban]]
130. sor:
{{refbegin}}
* [http://www.biographi.ca/en/browse.php?type=career&term1=21&term2=121&term3=399 ''Dictionary of Canadian Biography''] életrajzok
* {{Cite book |last =Chartrand |first =René |author2 = |year =2008 |title =The Forts of New France in Northeast America 1600–1763 |url =https://books.google.ca/books?id=njiVxEIVM0AC&lpg=PP1&dq=New%20France&pg=PP1#v=onepage&q&f=true |publisher =Osprey Pub |isbn =978-1-84603-255-4 |accessdate =2015-10-27 }}
* {{Cite book |last =Chartrand |first =René |year =2008 |title =The forts of New France : the Great Lakes, the Plains and the Gulf Coast, 1600–1763 |url =https://books.google.ca/books?id=RNhWYYZBlEEC&lpg=PP1&dq=New%20France&pg=PP1#v=onepage&q&f=true |publisher =Osprey Pub |isbn =978-1-84603-504-3 |accessdate =2015-10-27 }}
* {{cite book |author=Charbonneau, H. et al. |title=The First French Canadians: Pioneers in the St. Lawrence Valley |publisher=University of Delaware Press |year=1993}}
* {{cite book |author=Choquette, Leslie |url=https://books.google.ca/books?id=bsRsw0HBW58C&lpg=PP1&dq=Frenchmen%20into%20peasants%20%3A%20modernity%20and%20tradition%20in%20the%20peopling%20of%20French%20Canada&pg=PP1#v=onepage&q&f=true |title=Frenchmen into peasants : modernity and tradition in the peopling of French Canada |location=Cambridge, MA |publisher=Harvard University Press |year=1997 |isbn=0-674-32315-7}}
| |||