„Hieroglif írás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 79.115.84.45 (vita) szerkesztéséről Pegy22 szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
13. sor:
| képaláírás = <small>Hieroglif felirat [[Ókori Egyiptom|Egyiptomból]] a görög-római korból</small>
}}
A '''hieroglif''' és '''hieroglifikus''' szavak a ''hierogliphosz'' ({{ógörögül|ἱερογλύφος}}), illetve ''ta hierogliphika'' ({{ógörögül|τὰ ἱερογλυφικά}}) kifejezésekből származnak. Jelentésük: '''szent vetésírás'''. A hellenisztikus korban ugyanis Egyiptomban már csak jelentősebb állami és vallási épületeken alkalmazták. '''Hieroglif írás'''nak nevezzük a [[képírás]]os (piktografikus) vagy a képírásból kialakult [[logográfia|logografikus]] írásokat, különösen, ha vallásos jellegű jelekről van szó. Nem hieroglifikus az [[ékírás]]. A hieroglifa szó alkalmazása elsősorban az egyiptomi hieroglif íráshoz kötődik, de ezen kívül is vannak hieroglifikus írások. Ilyen a korábban hettita hieroglif írásnak gondolt, valójában a [[luvi nyelv]]et közvetítő hieroglif írás. A szakirodalomban szerepel a bübloszi pszeudohieroglifikus írás, az urartui hieroglif írás elnevezés is. Viktor Dracsuk sztyeppi hieroglifákat említ. A hieroglif írások alapvetően szóírások, ebből kifejlődhetett szótag-, illetve betűírás is; az egyiptomi hieroglif írásnak van egy fejlett mássalhangzó-jelkészlete is. Az [[egyiptomi írás]] például már az [[i. e. 3. évezred]] elején az ábécé összes [[mássalhangzó]]ját és sok [[magánhangzó]]ját is külön jelölhette.
 
== Kialakulása ==
A '''hieroglifa''' egy rajzos szimbólum, eredeti alakjában mindig konkrét tárgyat, élőlényt jelöl (kivéve a számjeleket). Fogalmak leírására az adott tárgyhoz kapcsolódóan alkalmas, például a [[dzsed]] oszlop rajza <hiero>R11</hiero> az ''örökkévalóság'' és ''tartósság'' értelemben olvasandó. Egy-egy [[logogramma]] több szó leírására is alkalmas, ezért korán kialakultak a [[determinatívum]]ok, amelyek azt jelzik, hogy az adott esetben a hieroglifa milyen értelemben, összefüggésben értelmezendő.
 
Az első ismert hieroglif írások körülbelül egy időben jelentek meg [[Mezopotámia|Mezopotámiában]] és [[Ókori Egyiptom|Egyiptomban]]. A presumer és korai [[sumerek|sumer]] képírás később az írástechnika miatt [[ékírás]]sá alakult. Azonban még igen késői korokban is megmaradt a képírás néhány alkalommal, amely pontosan olyan módon olvasandó, mint a hieroglif írások általában. Jellegzetes példája [[Assur-ah-iddína]] két feliratos köve, a [[Fekete sztélé]] és [[Assur-ah-iddína prizmája]]. Az utóbbin a ''szarvkorona–főpap–szent fa–bika/oroszlán–hegy–eke–pálmafa–négyzet'' rajzok egymásutánisága ''Aššur + aḫ + iddína - šarru - mātu - Aššur - šarru - kibrāt erbetti'' szavakkal olvasható, jelentése ''Assur-ah-iddína'' (Assur fivért adott nekem), ''Assur országának királya és a Négy Világtáj'' (ura).