„Reseta János” változatai közötti eltérés

a
→‎Életútja: Személynév egyértelműsítése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
a (→‎Életútja: Személynév egyértelműsítése)
 
==Életútja==
 
Polgári szülők gyermeke. Első neveltetését szülői körében nyerte és középiskolai tanulmányait befejezvén, teljesen a tudománynak kívánt élni. A bölcseletet tanulmányozta, annak doktora, majd később a gróf Waldstein fiúk nevelője lett. 1830 augusztusában a pesti egyetemen a [[német nyelv]] és irodalom tanárává nevezték ki. Ezen állásában maradt 1849 őszig, amikor nyugalomba vonult és helyére az egyetemi tanár [[Majer István (pedagógus)|Majer István]]t választotta. Mint egyetemi tanár egyszersmind királyi könyvvizsgáló volt, mely tisztét amily lelkiismeretesen, éppoly kímélettel teljesítette. Gróf [[Széchenyi István]] ''Politikai programmtöredékek'' című röpirata tartalmát az ellenzék irányában igen élesnek ítélte és azért azt átallta sajtó alá bocsátani. Erre gr. Széchenyi István 1847. január 16-án ezt írta a cenzornak: ''"magamra vállalom a felelősséget az Imprimatumért"''. Reseta gróf Széchenyi István naplója szerint "megpuhult" és a röpirat kiadását megengedte. 1848-ban a szabadság proklamálásakor őt a szilajabb elem megtámadta; azonban tisztességes voltáért nem kisebb embert, mint [[Petőfi Sándor]] erélyesen védelmezte, pedig ha valaki, úgy Petőfi elég munkát, fejtörést, gondot okozott neki. Nem alapított családot, hogy annál több időt fordíthasson hazája javára. [[Horvát István (történész)|Horvát István]]nak közeli barátja volt, aki fia gyámjául is Resetát kérte fel. 1859. június 15-én írta végrendeletét, melyben 26 200 forintot hagyott a Magyar Tudományos Akadémiának, 10 000 forintot a székesfehérvári kórháznak és másik 10 000 forintot a székesfehérvári szemináriumnak. Elhunyt 1862. március 5-én este 10 órakor, örök nyugalomra helyezték 1862. március 7-én pénteken délután a [[Kerepesi úti temető]]ben.
 
==Munkája==