„A török kiűzése Magyarországról” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
54. sor:
=== A vasvári béke (1664. augusztus 10.) ===
{{fő|Vasvári béke}}
A jelentős szentgotthárdi győzelem után került sor a [[zsitvatoroki béke]] alapján a húsz évig érvényes [[vasvári béke]] megkötésére.
[[Kép:Zrínyi Miklós lóháton.jpg|bélyegkép|balra|[[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] költő és hadvezér]] Ez a béke igen nagy felháborodást keltett mind Európában, mind Magyarországon, mivel [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] a szövetségesek tudta nélkül kötötte meg és olyan feltételekkel, mintha a török győzött volna. Elismerték és török kézen hagyták a hódításokat ([[Nagyvárad|Várad]], [[Érsekújvár]]). A felek megegyeztek, hogy kivonulnak [[Erdély]]ből és hogy [[Zrínyiújvár]]at tilos újra felépíteni. Ezen felül a Habsburgok még 200 000 arany forint ajándékot is küldenek a szultánnak, valamint a felek kereskedelmi szerződést is kötöttek. Bécs francia támadástól tartott, ezért a kérdést mielőbb le akarta zárni. A vasvári béke mindenkit mélységesen felháborított és elkeserített, a nyugat-magyarországi Habsburg-hű, és a felvidéki protestáns nemességet egyaránt. Úgy érezték, hogy a bécsi udvar és a török Porta megegyezett a rovásukra a hátuk mögött. Nemcsak Várad és Érsekújvár török kézen hagyását sérelmezték, hanem számoltak a káros gazdasági hatásokkal is, amelyek e területi rendezésből következtek. A korabeli Magyarország két legjobban megerősített várának elvesztése révén jelentős területek kerültek török uralom alá, keleten [[Bihar vármegye|Biharban]] és [[Szabolcs vármegye|Szabolcsban]], nyugaton pedig [[Nyitra vármegye|Nyitra vármegyében]]. A béke rendezte viszonyok közt arra is számítani lehetett, hogy a török megszigorítja a hódoltsági jobbágyok alávetettségét, megemeli szolgáltatásaikat, ami viszont érzékenyen érintette a hódoltsági magyar nemesi adóztatást.<ref>Varga J. János: A fogyó félhold árnyékában - A török kiűzése Magyarországról. Gondolat kiadó, 1986, Bp. 24. old.</ref>
[[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] több külföldi országban is tárgyalásokat folytatott a magyar ügy felkarolása érdekében, de nem járt sikerrel. Nem sokkal később, [[1664]]. [[november 18.|november 18]]-án egy vadkanvadászaton halálos sebet kapott. Nagy hírnevét bizonyítja, hogy [[London]]ban gyászversek füzérét adták ki: ''„[[Velencei Köztársaság|Velence]] védőbástyája”'', ''„A keresztény szabadság megmentője”'', ''„Magyarország erős Marsa”'', ''„Európa csillaga”'' címmel.
=== I. Lipót és a rendek harca ===
| |||