„Egységes Párt” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
41. sor:
=== Egységes Párt ===
{{Bővebben|Bethleni konszolidáció}}
Az Egységes Párt az [[első világháború]]t követő politikai zűrzavar ([[őszirózsás forradalom]], [[Magyar Tanácsköztársaság|tanácsköztársaság]], [[trianoni békeszerződés|trianoni sokk]], [[IV. Károly magyar király#Visszatérési kísérletei és halála|restaurációk]] stb.) konszolidálása érdekében az [[1921]]. [[április 14.|április 14-e]] óta kormányzó [[Bethlen István (politikus)|Bethlen István]] miniszterelnök által tett számos lépés (pl. [[Bethlen–Peyer-paktum]]) egyikeként jött létre. A Bethlen vezette [[Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja]] (KNEP) 1922-re jelentősen meggyengült, mivel tagjainak többsége nyíltan és fegyveresen támogatta [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] rendre kudarcba fulladt visszatérési kísérleteit. Az [[1920-as választások]] két legsikeresebb pártja, a [[Nagyatádi-Szabó István]] vezette [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|Országos Kisgazda- és Földműves Párt]] és a kormányon levő KNEP [[1922]]. [[február 2.|február 2-án]] ''Keresztény-Keresztyén Földmíves-, Kisgazda- és Polgári Párt'' néven egyesült. (A KNEP részben beolvadt az FKGP-be, de 1922-ben még néhol önállóan is indult) Az így létrejött új párt (népszerűbb nevén ''Egységes Párt'') agrárpártból széles [[gyűjtőpárt]]tá válva megnyerte az [[1922-es választások]]at és folytathatta [[konszolidáció]]s politikáját. Az új párt elnöke névleg Nagyatádi-Szabó István maradt, és hivatalos irányvonala a kisgazdákéhoz állt közelebb, a valóságban azonban az idő haladtával egyre inkább távolodott attól. A Bethlen politikájával kevésbé szimpatizáló, illetve azt nem támogató kisgazdák végül [[1930]]. [[október 12.|október 12-én]] kiváltak és [[Békés]]en egy új, tisztán kisgazda pártot alapítottak [[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt]] néven, melynek elnökévé [[Szijj Bálint]]ot, alelnökévé [[Tildy Zoltán (politikus)|Tildy Zoltán]]t, országos főtitkárává pedig [[Nagy Ferenc (miniszterelnök)|Nagy Ferenc]]et választották.
A parlamentben jelen lévő keresztény pártok támogatásával mindvégig biztos többséggel kormányzó párt sikerei csúcsára 1926-ban ért; ekkor a választásokon egymaga kétharmados többséget szerzett az akkor 245 fős parlamentben. Bethlen és vele együtt az Egységes Párt politikájának bukását végül a [[gazdasági világválság]] okozta. Bethlen lemondása (1931) után a helyére lépő [[Károlyi Gyula-kormány]] sem tudott úrrá lenni a gazdasági világválság okozta problémákon, hiába lepleztek le egy szélsőjobboldali puccskísérletet novemberben, illetve végezték ki a hazai kommunista mozgalom két vezetőjét 1932 júliusában, a kényszerű megszorításokba belebukott a kormány. A pártban ebből adódóan kialakult belső ellentétekből és csatározásokból az akkor már ismét alelnök [[Gömbös Gyula]] került ki győztesen, miután Bethlen elutasította az újbóli megkeresést, így a [[Gömbös-kormány]] feladata lett az ország kivezetése a (világ)válságból. Habár Bethlen névleg nem, a színfalak mögött azonban továbbra is kontrollt gyakorolt a parlament felett, s bár Gömbös nagyobb teret kapott, a miniszterelnökségért cserébe Bethlennel kötött kompromisszum értelmében le kellett mondania reformelképzelései többségéről és miniszterei kiválasztásába sem szólhatott bele. Gömbös programját 95 pontban, „''Nemzeti Munkaterv''” néven fogalmazta meg. Noha számos hozzáértő ember segített a program megírásában, meglehetősen [[demagógia|demagóg]] és önellentmondásoktól sem mentes lett, ennek ellenére sikerült elérnie a kormány iránti bizalom erősödését. A kormány, programját támogatandó, [[1933]]-ban ''Függetlenség'' címmel új bulvárlapot, [[1934]]-ben ''Új Magyarság'' címmel az igényesebb középrétegeknek szóló újságot indított. Szintén az újítást és az elhivatottságot bizonyítandó, a pártot [[1932]]. [[október 27.|október 27-én]] hivatalosan is átkeresztelték a ''Nemzeti Egység Pártja'' névre.
| |||