Wikipédia

„Vu-hszia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
2. sor:
<!--[[Fájl:Hős jelenet.jpg|bélyegkép|250px|A modern {{kínai|wuxia|vuhszia}}-filmek tipikus eleme, a „repülő kardforgató”<ref name="heroic1">{{cite web|title=Wuxia Fiction: Key Inspiration for HK Action Films|url=http://www.heroic-cinema.com/articles/wuxia.htm|publisher=Heroic Cinema|accessdate=2010-8-17}}</ref> a ''[[Hős (film, 2002)|Hős]]'' című filmben ({{kínai|[[Zhang Ziyi]]|[[Zhang Ziyi|Csang Ce-ji]]}} és [[Jet Li]])]]
-->
A '''wuxia''' (hagyományos kínai: 武俠, [[pinjin]]: Wǔxiá, magyaros átírásban: '''vu-hszia''') egy eredetileg irodalmi [[műfaj]] a kínai kultúrában, a hős harcművészek kalandjait mutatja be. Eredetileg a hős, illetve hősnő megjelölésére szolgál, a ''{{kínai|wu|vu}}'' jelentése 'harci', akárcsak a {{kínai|[[Vusu (harcművészet)|vusu]]|[[Vusu (harcművészet)|vu-su]]}} (''(harcművészet)'') szóban, a ''{{kínai|xia|hszia}}'' jelentése pedig 'kóborló lovag'.<ref name="origo">{{cite web|title=Bambuszbalett|url=http://www.origo.hu/filmklub/20050421bambuszbalett.html|publisher=[[Origo.hu|Origo]]|accessdate=2010-8-17}}</ref> A {{kínai|wuxia|vu-hszia}} kínai „lovagjai”, a ''{{kínai|[[youxia]]|[[youxia|ju-hsziák]]}}'' nem hasonlítanak az európai lovagképhez, nem kötődnek társadalmi csoporthoz vagy ranghoz, nem kötik őket társadalmi szabályok vagy törvények, számukra a legfontosabb dolog a becsület, a hűség és az egyéni igazság.<ref name="origo"/> A műfaj később kiterjedt a filmművészetre, sőt a képregényekre, az [[opera (színmű)|operára]] és a videojátékokra is. A filmművészetben a nyugati kultúra számára olyan filmek ismertették meg a műfajt, mint az [[Oscar-díj]]as ''[[Tigris és sárkány (film)|Tigris és sárkány]]'', a több díjra jelölt ''[[Hős (film, 2002)|Hős]]'', vagy ''[[A repülő tőrök klánja]]''.
 
==Története==
A műfaj eredete a [[Tang-dinasztia]]-korabeli romantikus prózához és a {{kínai|[[Song-dinasztia]]|[[Szung-dinasztia]]}} korabeli, úgynevezett ''{{kínai|huaben|hua-pen}}''-történetekhez vezethető vissza. A műfaj úttörői a [[Ming-dinasztia|Ming]]- és {{kínai|[[Qing-dinasztia]]|[[Csing-dinasztia]]}} korában kezdtek el ilyen műveket alkotni, ezekben már megtalálhatóak a modernkori {{kínai|wuxia|vu-hszia}} főbb elemei.<ref name="definition">{{cite web|last=Yin|first=Eric|title=A definition of "wuxia" and "xia"|url=http://www.heroic-cinema.com/eric/xia.html|publisher=Heroic Cinema|accessdate=2010-8-17}}</ref>
 
A modern {{kínai|wuxia|vu-hszia}}regények 1919 után jelentek meg, amikor a ''{{kínai|xia|hszia}}'', a hős számára már nem a [[konfuciusz]]i erények és a hagyományos kínai családrendszer jelentették a legfőbb szempontot, hanem a személyes szabadság. Ebben az időszakban a {{kínai|wuxia|vu-hszia}}filmeket és regényeket betiltották. A [[második világháború]] után a műfaj újraéledt, s olyan neves írók jelentek meg, mint {{kínai|[[Huanzhu Louzhu]]|[[Huan-zhu Lou-zhu|Huan-csu Lou-csu]]}} (''(Blades from the Willows)''); {{kínai|[[Wang Dulu]]|[[Wang Dulu|Vang Tu-lu]]}}, aki bevezette a [[melodráma|melodrámát]] a műfajba; vagy éppen {{kínai|Yao Minai|Jao Mi-naj}}, aki titkos társaságokról írt. A {{kínai|wuxia|vu-hszia}}írókat ekkor két iskolára lehetett osztani: északi és déli. Az északi iskola követői [[Peking]] környékén összpontosultak és a hagyományosabb vonalat követték. A történeteik realisztikusak voltak, általában történelmi tárgyúak és a hagyományos értékrendeken alapultak. A déli iskola [[Sanghaj]] körül csoportosult és nagy hatással volt rájuk a nyugati irodalom, könnyedebb stílusú, amolyan „ponyvaregényeket” írtak.<ref name="definition"/>
 
A műfaj fejlődésének második fázisa az ötvenes években következett be, [[Csin Jong|{{kínai|Jin Yong|Csin Jong}}]] ''Fox Volant of the Snowy Mountain'' című művének megjelenésével. Az ő kortársa volt {{kínai|Liang Yusheng|Liang Jü-seng}}, aki az intellektuális hős koncepcióját vezette be, illetve {{kínai|Gu Long|Ku Lung}}, aki a főhőseit aszkétaként ábrázolta.<ref name="definition"/>
13. sor:
=={{kínai|Wuxia|Vuhszia}} a filmvásznon==
 
Az első {{kínai|wuxia|vu-hszia}}-filmnek az 1928-as ''The Burning of Red Lotus Monastery'' (''({{kínai|Huo shao hong lian si|Huo sao hung lien sze}})'') című alkotást tartják. A modern filmek gyakorta nyúlnak speciális effektusok és drótkötél segítségéhez, hogy látványosabbá tegyék a [[fantasy]]-elemeket, például a repülés imitálását. Az 1930-as években a kormány betiltotta a {{kínai|wuxia|vu-hszia}}-filmeket, mert úgy vélték, a természetfeletti motívumok és az erőszak ábrázolása rossz hatással van a fiatalokra.<ref name="definition"/>
 
A legismertebb alkotások között vannak [[Tsui Hark]] (pinjin: Xu Ke, magyarosan: Hszü Ko) filmjei, valamint {{kínai|[[Yuen Woo-ping]]|[[Jűn Vó-pheng]]}} látványosan koreografált alkotásai.<ref name="definition"/>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Vu-hszia”