„Sarki fény” változatai közötti eltérés

* [[Norra skenet]], szobor az [[Umeåi Egyetem]]en, ([[Svédország]]ban)

* Aurora Borealis - Északi fény, magyar film (2016), Rendező és forgatókönyvíró: [[Mészáros Márta]]

[[Pütheasz]] a Kr. e. 4. században leírta a sarki fényt.<ref>Macleod, ''Explorers: Great Tales of Adventure and Endurance'', p.21.</ref> Senecánál a sarki fény a ''Naturales Quaestiones'' első könyvében szerepel. Seneca osztályozza a sarki fényeket, így hordószerű (pithaei), szakadásos (chasmata), szakállas (pogoniae), és ciprusszerű (cyparissae). Változatos színeikről is ír. A ködök alatt és fölött is megjelenhetnek. Felidézte, hogy Tiberius uralkodása alatt Ostia kikötővárosa fölött sarki fény jelent meg, amit vörös színe miatt egy tűzoltásra kirendelt cohors tűznek nézett, és sietett menteni.<ref>Clarke, J.,[https://archive.org/stream/physicalsciencei00seneiala#page/38/mode/2up ''Physical Science in the time of Nero''] p.39-41, London, Macmillan, (1910), accessed online on 1 January 2017.</ref> Az idősebb Plinius a ''Naturalis historiábanHistoriá''ban valószínűleg a sarki fényre gondolt, amikor éjjeli világosságról, hulló vörös lángokról írt, és a trabes, chasma szavakat is használta.<ref>Bostock, J. and Riley, H.T., ''The Natural History of Pliny: Volume II'', London, Bohn (1855), accessed online at [https://archive.org/stream/naturalhistoryof11855plin#page/62/mode/2up/search/aurora], on 1 January 2017.</ref>

Az aborigók a sarki fényt tűznek tekintik. A Nyugat-Victoriában élő gunditjmarák a sarki fényt ''puae buae'' néven emlegetik, ami azt jelenti: hamvak. A gunaiokgunaiók Kelet-Victoriában a szellemvilág bozóttüzeiként értelmezik. Dél-Ausztráliában a dieriek szerint egy gonosz szellem okozza a nagy tüzet. Szintén Dél-Ausztráliában a ngarrindjerik szerint a Kenguru-sziget fölött látszódó sarki fény a halottak országában égő tűz. Délnyugat-Queenslandben az aborigók úgy hiszik, hogy szellemek üzennek a sarki fényen keresztül. Csak idős férfiak nézhetik és értelmezhetik az üzeneteket, a többiek számára ezt vallási törvény tiltja.<ref>{{cite journal |last=Hamacher |first=D.W. |title=Aurorae in Australian Aboriginal Traditions |journal=Journal of Astronomical History and Heritage |year=2013 |volume=16 |issue=2 |pages=207–219 |url=http://www.narit.or.th/en/files/2013JAHHvol16/2013JAHH...16..207H.pdf |arxiv=1309.3367 |bibcode=2013JAHH...16..207H }}</ref>

A Bulfinch's Mythology szerint a norvég mitológiában a valkűrök fegyverzetén megcsillanó fény a sarki fény.<ref>{{cite web |url=http://www.mythome.org/bxxxviii.html |title=Bullfinch's Mythology |publisher=Mythome.org |date=10 February 1996 |accessdate=5 August 2010 |deadurl=yes |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110214105537/http://www.mythome.org/bxxxviii.html |archivedate=14 February 2011 |df=dmy-all }}</ref> Ezt azonban nem lehet megerősíteni a régi északi irodalom alapján.<ref>{{cite web|url=http://www.vikinganswerlady.com/njordrljos.htm |title=The Aurora Borealis and the Vikings |publisher=Vikinganswerlady.com |accessdate=5 August 2010}}</ref> A ''norðrljós'' első feljegyzése 1230-ból származik, és a ''Konungs Skuggsjá'' norvég krónika tartalmazza. A krónikás azoktól a honfitársaitól hallott róla, akik Grönlandon[[Grönland]]on jártak, és három magyarázatot adott rá:

Walter William Bryant ''Kepler'' című könyvében (1920) azt írta, hogy [[Tycho Brahe]] [[homeopátia|homeopátiával]] is foglalkozott, amikor ként[[kén]]t ajánlott a sarki fény kénes kigőzölgése által okozott fertőző betegségekre.<ref>Walter William Bryant, {{Ws | [[s: Kepler|''Kepler'']]}} Macmillan Co. (1920) {{Ws | [[s: Kepler/Chapter 3#23|p.23]]}}</ref>

[[Benjamin Franklin]] az [[1740-es évekbenévek]]ben az ''Aurora Borealis, Suppositions and Conjectures towards forming an Hypothesis for its Explanation'' című cikkébencikke szerint a sarki fényt a sarki területeken felhalmozódott töltések okozzák, melyet a pára és a hó felerősít.<ref>Goodman, N. (ed.) (1931), [https://books.google.com/books?id=Wojw-wmYrNwC&pg=PA3&dq=benjamin+franklin+northern+lights#v=onepage&q=benjamin%20franklin%20northern%20lights ''The Ingenious Dr Franklin''], p.2, Philadelphia: University of Pennsylvania Press.</ref>