„A szervezet folyadékterei” változatai közötti eltérés

Extravazális tér bővítve + linkek
(Extra- és intracelluláris tér fejezettel bővítve)
(Extravazális tér bővítve + linkek)
Címke: HTML-sortörés
 
=== Intravazális tér ===
Az érpályán belüli teret részben folyadék ([[vérplazma]]), részben az abban található alakos elemek, vérsejtek alkotják. Az alakos elemek és sejtek nélküli folyadékteret intravazális térnek, a folyadékot plazmának nevezzük, melyet az extracelluláris tér egyéb frakcióitól a érkapilláris-membránja választ el. Az ember átlagos plazmatérfogata 45 ml/kg.
 
=== Extravazális tér ===
 
'''Sejtközötti folyadék'''
A szervezetet felépítő sejtek közvetlen környezetét képező teret sejtközötti térnek, illetve az azt kitöltő folyadékot sejtközötti folyadéknak nevezzük. Az orvosi szakirodalom intersticiális (''interstitialis'') térnek vagy folyadéknak is említi. Az egyes anyagok megoszlási tere alapján ehhez számítjuk a nyirok mennyiségét is. A sejtek ezen az intersticiális folyadéktéren keresztül érintkeznek az ereket kitöltő intravazkuláris térrel. A legtöbb szövetünk sejtközötti állománya laza felépítésű. A sejtek közötti laza struktúrájú térben az oldott tápanyagok, illetve anyagcsere végtermékek diffúziója gyors. A sejtközötti folyadék térfogatát 120 ml/kg-re becsüljük, amivel az extracelluláris tér legnagyobb egysége.
[[Fájl:Body fluids 2.jpg|450 px|jobbra|bélyegkép|"A szervezetet felépítö sejtek, egy folyékony belső környezetben élnek, amelyet a keringő folyadék alkot, amely körülveszi valamennyi szöveti elemét." <ref group="m">Claude Bernard hallála után megjelent könyvéből: ''Leçons sur les phénomenes de la vie communs aux animaux et aux vegetaux, Paris''</ref>. <br>
Ábra: <ref>B. Folkow, Eric Neil: ''Circulation''. Oxford University Press, New York-London-Toronto, 1971. könyve alapján</ref>]]
'''A fibrózus kötőszövet folyadéktere'''
 
A rostos (''fibrosus'') kötőszövet (inak, ''fasciák'', porcok) sejtközötti állománya, az őket felépítő [[kollagén]]-rostok miatt, az anyagok diffúziója lényegesen lassabb, mint a sejtközötti folyadéktérben. Ez a kinetikai különbség teszi szükségessé ennek a folyadéktérnek a külön említését. Ebben a folyadéktérben található vízmennyiség 45&nbsp;ml/kg-ra becsülhető.
 
'''A csontállomány folyadéktere'''
 
A [[Csont|csontszövet]] sejtközötti állománya a [[Kötőszövet|kötőszövetnél]] is sokkal kompaktabb, emiatt a víz és a benne oldott anyagok penetrációja rendkívül lassú. A csontok sejtközötti állományának térfogata mintegy 45&nbsp;ml/kg.
 
'''A transzcelluláris folyadék'''
 
Transzcelluláris folyadékoknak nevezzük mindazon testnedveket amelyek a sejteken kívül és extravazálisan helyezkednek el de nem sorolhatók a fenti három kategória egyikébe sem.<ref>Boron, W. F., Boulpaep, E. L., ''Medical physiology.'' Elsevier, 3. kiadás, 2012. 836–838. oldal, ISBN 978-1-4557-4377-3</ref> Ezen tereknek és folyadékoknak a különleges jellegét az adja, hogy az extracelluláris tér egyéb részeitől szorosan illeszkedő sejtek határfelületével vannak elválasztva és a sejtek specifikus aktivitása miatt összetételük jelentősen különbözik az extracelluláris tér többi rekeszében található folyadék összetételétől. Ide soroljuk az [[Ízület|ízületi résekben]] található (''synovialis'') folyadékot, az [[Agy-gerincvelői folyadék|agy-gerincvelői folyadékot]] (''liquor cerebrospinalis''), a savós üregek nedveit, a [[Szem|szemet]] kitöltő csarnokfolyadékot, valamint a mirigyváladékok összességét. Az ember transcelluláris folyadékának teljes mennyisége 15&nbsp;ml/kg-ra becsülhető.
 
== Az egyes folyadékterek meghatározásának lehetőségei ==
 
2 027

szerkesztés