„Thedzso korjói király” változatai közötti eltérés

A viszályok ezzel nem szűntek meg, Vang Gonnak csak 930-ban, [[Andong]]nál sikerült végleges csapást mérnie Hupekcsére, ekkor Silla is formálisan is behódolt Korjónak, 935-re pedig Hupekcse is teljesen az uralma alá került. Vang [[Kogurjo]] legitim örökösének tartotta magát és az ország rövidített nevét adta saját államának: Korjo lett, aminek jelentése „magas hegyek és zubogó vizek”. Sillai és hupekcsei hercegnőket vett feleségül (összesen hat királynéja és 23 további ágyasa volt), ezzel véglegesen összekötve a vérvonalakat és saját udvarába integrálva a sillai és hupekcsei arisztokráciát. Vang volt az első koreai uralkodó, akinek valóban sikerült egyesíteni a Koreai-félszigetet egy állam alá. Nagylelkűen bánt a behódoltakkal, a sillai és hupekcsei arisztokraták földet és hivatali pozíciókat kaptak, a behódoló sillai király például főminiszteri rangot kapott.{{refhely|azonos=CKorjo}}{{refhely|Nahm|59–61. o.|azonos=N59-61}}

 

 

A félsziget egyesítését követően Thedzso nekilátott, hogy visszaszerezze az egykori kogurjói földeket is, királyságát kiterjesztette a [[Jalu (határfolyó)|Jalu folyóig]]. 938-ban az akkor Thamna néven ismert [[Csedzsu-sziget|Csedzsu szigete]] is uralma alá került. Számos reformot vezetett be, bár buddhista volt, szorgalmazta a [[konfucianizmus|konfucianista]] államrendszer bevezetését, föld- és adóreformokat hajtott végre és megengedte, hogy a földet a második vagy harmadik fiúgyermek örökölje, ha az elsőszülött alkalmatlannak bizonyul.{{refhely|azonos=N59-61}}