„Mustafa Kemal Atatürk” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9)
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a link egyértelműsítés AWB
68. sor:
A köztisztviselőnek szánt Musztafa [[1893]]-ban közölte, hogy a katonai pályát választja, anyja és nagybátyja minden igyekezetével le akarta beszélni erről – sikertelenül. Az ifjú Musztafa előbb szülővárosában, majd Monastırban (ma [[Bitola]], [[Macedónia]]) járt katonai iskolába. A katonai iskolában nem csak [[matematika]]tudásával tűnt ki, de kiváló eredményeket ért el az [[irodalom]]ban is, és megtanult [[francia nyelv|franciául]]. A szaloniki katonai iskolában matematikatanára adta neki a Kemal, azaz ''tökéletes'' nevet, mivel a fiú mindig minden matematikai kérdésére tudta a választ, sőt gyakran vetett fel ő maga is különböző matematikai problémákat tanárának és az osztálynak.
 
A bitolai katonai iskolában ráébredt, hogy franciatudása korántsem tökéletes. Barátja, [[Ali Fethi]] (aki később is fontos szerepet játszott Musztafa életében és karrierjében) segítségével tanulmányozni kezdte [[Voltaire]], [[Montesquieu (filozófus)|Montesquieu]], [[Auguste Comte]], [[Jean-Jacques Rousseau|Rousseau]] műveit, és éjszakákba nyúlóan vitatkozott Alival politikáról és filozófiáról. Az itt töltött idő alatt kezdett el formálódni benne az ellenérzés a vallásos fanatizmus ellen a kerengő [[dervis]]eknek a népre gyakorolt hatását látva.<ref>Kinross, i. m.,12. oldal</ref>
 
[[1899]]-ben az [[isztambul]]i hadi akadémia növendéke lett, ahol megismerkedett [[Ali Fuad]]dal, akivel hamar összebarátkozott. Alival és más kadétokkal együtt gyakran tartott [[Szónoklattan|retorikavitákat]], ahol adott idő alatt kellett a többieket bizonyos témában meggyőzni. A hadi akadémián éjszakánként titokban tiltott könyveket olvasott (mint [[Namık Kemal]] és más [[liberalizmus|liberális]] költők és írók vagy [[John Stuart Mill]] munkáit).<ref>Kinross, i. m., 17. old.</ref> Az akadémiát [[1905]]-ben végezte el vezérkari kapitányi rangban. Barátaival gyakran gyűltek össze beszélgetni, ahol megvitatták a tiltott könyvekben olvasottakat és a napi eseményeket is. Gyakran nyíltan kritizálták a [[II. Abdul-Hamid oszmán szultán|szultán]] politikáját. Egyik társuk azonban besúgónak bizonyult, és Musztafát, Ali Fuadot valamint két másik kadétot letartóztatták és néhány hónapig fogvatartották, majd büntetésképpen Musztafát és Alit a [[szíria]]i [[Damaszkusz]]ba küldték az Ötödik Hadsereghez.<ref>[http://terebess.hu/keletkultinfo/kemal.html Kerekesházy József: AZ IGAZI KEMÁL: EGY KÖZTÁRSASÁG SZÜLETÉSE]. Első kiadás: Pantheon, Budapest, 1943. Második kiadás: Terebess Kiadó, Budapest, 2000.</ref>
130. sor:
 
==== Külpolitika ====
 
 
Ami a külpolitikát illeti, Atatürk az [[1930-as évek]]ben a britekkel és a franciákkal erősítette meg kapcsolatait, bár a [[tengelyhatalmak]] is próbálták szövetségesükké tenni. A nyugati országokhoz való közeledést Törökországnak azon politikája alapozta meg, mely szerint támogatták a [[status quo]]-t és a nyugati államokhoz hasonlóan ellenezték [[Németország]] és [[Olaszország]] területi revíziós követeléseit,<ref name="flesch-kül"/> annak ellenére, hogy korábban baráti kapcsolatokat ápoltak az olaszokkal. A [[fasizmus]] terjedésétől való félelem volt az, ami [[Róma]] ellen fordította a törököket.<ref name="flesch-kül"/> [[Görögország]]gal is sikerült jó kapcsolatokat kiépíteni, [[1930]]-ban [[Elefthériosz Venizélosz|Venizelosz]] államfő látogatást tett Ankarában, 1931-ben [[İsmet İnönü|İnönü]] viszonozta a gesztust [[Athén]]ban, Venizelosz pedig 1934-ben [[Nobel-békedíj]]ra jelölte Atatürköt.<ref>{{cite web|url=http://nobelprize.org/nomination/peace/nomination.php?action=show&showid=2046|title=The Nomination Database for the Nobel Prize in Peace, 1901-1956|publisher=noberlprize.org|language=angol|accessdate=2008-08-20|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080522163204/http://nobelprize.org/nomination/peace/nomination.php?action=show&showid=2046|archivedate=2008-05-22}}</ref> Ugyanebben az évben [[Görögország]], [[Jugoszlávia]], [[Románia]] és Törökország megkötötték a [[Balkán-paktum]]ot, melyben megegyeztek, hogy megvédik egymás határait egy esetleges támadás esetén.<ref>{{cite web|url=http://www.time.com/time/magazine/article/0,9171,748462-2,00.html|title=Pact Making|publisher=Time|pages=2|language=angol|accessdate=2008-08-20}}</ref> A nyugathoz való közeledés egyik jeleként Törökország 1932-ben tagja lett a [[Népszövetség]]nek. 1926-ban a törökök elvesztették az angolokkal szemben [[Moszul]]ra támasztott igényüket. 1936-ban rendeződött végleg a viszony az [[Egyesült Királyság]]gal, [[VIII. Eduárd brit király]] tett látogatást az országban. A Szíriát mandátumként birtokló franciák jóvoltából [[1939]]-ben [[Hatay (tartomány)|Hatay]] tartományt is megszerezhette a szíriai tiltakozás ellenére.