„Seget Donji” változatai közötti eltérés

Segetet [[1564]]. [[január 13.|január 13-án]] alapította a velencei Agostino Bembo trogiri kapitány, egyúttal engedélyezte Giacopo Rotondo trogiri városi kincstárnoknak, hogy itt várat építsen abból a célból, hogy háborús veszély esetén menedéket nyújtson neki és jobbágyainak.<ref name="povijest">[http://www.opcinaseget.hr/ Opcinaseget.hr:Općina Seget]{{hr}}</ref> Seget ezzel része lett a Trogirt övező [[16. század]]i erődrendszernek. A régi település magja kis halászfaluként is a négyszögletes alaprajzú váron belül alakult ki. A 16. és [[17. század]]ban török támadás és a velencei hatóságok rendelkezése alkalmával a környező falvak népe a várjobbágyokkal együtt betelepültek a várba. [[1570]]-ben háromszáz, a török által megszállt poljicai területről menekült család érkezett Janko Marjanović vezetésével, melyet részben a spliti, részben a trogiri területre telepítettek le. Ekkor poljicaiak telepedtek meg Segeten is.<ref name="povijest">< /ref> A kandiai háború után [[1699]]-ben a török kézen maradt területekről újra tömegesen érkeztek a velenceiek által ellenőrzött, újonnan visszafoglalt területekre. Segetet a 17. századig Kaštel Rotundonak nevezték. Ez a régi név azóta teljesen feledésbe merült. A török veszély megszűnésével a település már a falakon kívül is terjeszkedett, lakossága többszörösére nőtt. [[1797]]-ben a [[Velencei Köztársaság]] megszűnésével a település [[Habsburg Birodalom]] része lett. [[1806]]-ban [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] csapatai foglalták el és [[1813]]-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az [[I. világháború]] végéig tartott. A településnek 1910-ben 104 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd [[Jugoszlávia]] része lett. A község lakossága [[2011]]-ben 2681 fő volt, akik mezőgazdaságból, turizmusból, halászatból és hajóépítésből élnek.

*A [[barokk]] Rózsafüzér királynője templomot a korábbi és kisebb Rózsafüzér királynője és Páduai Szent Antal templom alapjain építették, melyet valószínűleg ekkor bontottak le. Az építés 1750-ben kezdődött és 1758-ban fejeződött be. A harangtorony 1761-ben készült el. A templomot miután egy villámcsapás következtében súlyosan megrongálódott 1796-ban helyreállították bővítették. Az ezt megörökítő tábla a templom homlokzatán látható. Az újjáépített templomot 1800. július 14-én szentelte fel Pineli trogiri püspök. Három oltára van. A templomban őriznek egy festett 14. századi gótikus keresztet és egy fából faragott triptichont, melyek a gótikus festőművész Magister Blasius (Blaž Jurjev Trogiranin) munkái.<ref name="povijest">< /ref> Anyakönyveit 1699 óta vezetik.

A lakosság fő bevételi forrását a turizmus adja. Seget büszke változatos gasztronómiai kínálatára. Számos kisebb-nagyobb étterem és vendéglő nyújt széles választékot. A település kiváló kiindulási pont a gyalogtúrázóknak, kerékpározóknak, hegymászóknak is. Rendezett sétányok vezetnek Trogir felé, part menti bárokkal és éttermekkel. A Seget fölötti Szent Illés templomocskához gyógy túra ösvény vezet. Seget Donji egész parti részén rendezett kavicsos strandok sorakoznak kiszolgáló létesítményekkel. Szépen kiépített sétány vezet a Medena szállodakomplexumhoz, ahol számos sportolási lehetőség adódik. A község területén több kis üzlet található, elfogadható élelmiszer kínálattal. Seget Donji központjában orvosi rendelő, fogászat és gyógyszertár is található. Szintén igénybe vehetők postai és banki szolgáltatások. Minden félórában hajójárat indul a szomszédos Trogriba, de gyakoriak a buszjáratok is.

A település kulturális és művészeti egyesülete a KUD „Seget 1564”, melyet 2014. november 30-án alapítottak. Célja a település kulturális, történeti és természeti örökségének megőrzése és ápolása.