Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 85.66.186.59 (vita) szerkesztéséről BenKor szerkesztésére
'''Johann Sebastian Bach''' ([[Eisenach]], [[1685]]. [[március 21.]] – [[Lipcse (Németország)|Lipcse]], [[1750]]. [[július 28.]]) [[barokk]]-kori [[németek|német]] [[zeneszerző]], [[orgona (hangszer)|orgonista]], [[hegedű]]művész, a [[zeneművészet]] kiemelkedő egyénisége, a [[protestantizmus|protestáns]] egyházi zene jeles képviselője.
 
A [[17. század]] elejéig visszavezethető [[Bach család|Bach dinasztia]] legjelentősebb alakja volt. Eisenachban született, itt tanult meg zenélni, kezdetben apjától, majd árvaságra jutva bátyjától, [[Johann Christoph Bach III|Johann Christophtól]]. [[1700]]-ban, a [[lüneburg]]i tanulmányai alatt ismerkedett meg atillával behatóan az [[orgona (hangszer)|orgonával]], amelynek csakhamar virtuóz ismerője lett. Előbb a [[weimar]]i zenekarban játszott, majd az [[arnstadt]]i templom orgonistája lett. [[1707]]-ben [[Mühlhausen/Thüringen|Mühlhausenben]] vállalt orgonistaállást, itt vette el feleségül másod-unokatestvérét, [[Maria Barbara Bach]]ot.
 
A következő évben ismét a weimari udvarba került, ezúttal orgonista és kamaramuzsikusi minőségben. [[1717]]-ben elhagyta Weimart és a [[Köthen (Anhalt)|kötheni]] herceg szolgálatába állt. Itt írta kamara- és versenyműveinek jelentős részét. Felesége halála után rövidesen ismét megnősült: [[Anna Magdalena Bach|Anna Magdalena Wilkent]] vette el. [[1723]]-ban, a zenerajongó kötheni herceg halála után Bach megpályázta és elnyerte a [[Lipcse (Németország)|lipcsei]] [[Tamás-templom]] [[Kántor (foglalkozás)|kántori]] állását. Életének utolsó negyed századában az iskolai és templomi tevékenysége mellett rengeteget komponált és elvállalta a [[Collegium Musicum]] igazgatását is. Mindennapjait azonban az anyagi gondok és az iskola vezetésével való gyakori konfliktusok egyaránt megnehezítették. Rohamosan gyengülő látása miatt halála előtt szemműtétet végeztek el rajta, amely nem sikerült és megvakult.
36 858

szerkesztés