„Johann Sebastian Bach” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 85.66.186.59 (vita) szerkesztéséről BenKor szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Nincs szerkesztési összefoglaló
52. sor:
[[Ohrdruf]]ban tanulmányait a líceumban folytatta. Itt osztálytársa volt unokaöccse, [[Johann Ernst Bach II|Johann Ernst Bach]], valamint [[Georg Erdmann]], akivel életre szóló barátságot kötött. Az ohrdrufi líceum egyike volt azon iskoláknak, amelyeknek tantervét még Bach ottjárta előtt a híres pedagógus, [[Comenius]] reformja nyomán, modern szellemben megújították és a tanítás alapelvének a szemléltető oktatást tették meg. Az iskolai munka eredményességét és a diákság szociális összetételének haladó voltát bizonyítja az a kortársi szólásmondás, hogy „Emst herceg<ref group=j>Emst hercege volt Ohrdruf és vidékének hűbérura.</ref> parasztjai jobb nevelésűek, mint másutt a nemesek”. A gyermek Sebastian ebben az iskolában jól megalapozott, humanista szellemű általános műveltséget szerzett.<ref name="BarthaGyermekkor" />
 
Az Ohrdrufban eltöltött öt év alatt döntött úgy az ifjú Bach, hogy orgonistai pályát választja. Valószínűleg bátyja – [[Johann Pachelbel]] tanítványa – maga tanította tehetségesnek mutatkozó öccsét az orgonajátékra. Bátyjától tanult [[zeneszerzés]]t is. Innen ered az a történet, miszerint Bach éjjelenteéjjelentez titokban másolt számára tiltott kottákat (amelyeket valószínűleg bátyja úgy vásárolt), és ennek köszönhető, hogy öregkorában látása erősen megromlott.<ref name="BarthaGyermekkor" />
 
Nem tudni pontosan, miért hagyta el Ohrdrufot. Egyes feltételezések szerint bátyjának halála miatt távozott, ez azonban tévedés, hiszen Johann Christoph [[1721]]-ig a kisvárosban élt. Pénzügyi problémák léte szintén valószínűtlen, hiszen bátyja jól keresett, ő pedig énekeivel meg tudta keresni a létfenntartáshoz szükséges összeget. A legvalószínűbb azonban, hogy barátját követte, Georg Erdmannt, aki 1700 januárjában [[Lüneburg]]ba költözött. Bach ekkor tizenöt éves volt, és a kor szokása szerint ideje volt, hogy magáról gondoskodjék, a saját lábára álljon. Bátyja is, a későbbi oboista, Johann Jacob, aki néhány évvel azelőtt, atyjuk halála után vele együtt került az idősebb testvér házába, már négy évvel előbb, [[1696]]-ban mint tanuló, állást vállalt apja utóda mellett [[Eisenach]]ban.<ref name="HuchtingOhrdruf">{{cite book|last=Huchting|first=Detmar|title=Bach|pages=12-15|chapter=Ohrdruf - Erste Lehrjahre|language=német}}</ref>