„Sortűz a Parlamentnél 1956-ban” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
pár számot ki töröltem, mert nem tetszett |
||
1. sor:
[[Kép:Restored Bullet Holes 1956 Budapest.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|A Kossuth-téri sortűz áldozatainak emlékjele a [[Földművelésügyi Minisztérium|Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium]] falán, [[Kampfl József]] szobrászművész és [[Callmeyer Ferenc]] építészmérnök közös munkája<ref>[https://www.kozterkep.hu/~/11690/az_1956_oktober_25_i_sortuz_aldozatainak_emleke_budapest_kampfl_jozsef_2001.html Az 1956. október 25-i sortűz áldozatainak emléke], kozterkep.hu</ref>]]
'''Az [[1956-os forradalom]] során a [[Országház|Parlament]] épülete előtt történt sortűzben''' máig sem tudni pontosan, hány tüntető vesztette életét. A [[Kossuth Lajos tér (Budapest)|Kossuth téren]] összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetőkből állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idős emberek álltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és [[Budapest]] népe a [[forradalom]], a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, amit az 1956. október 25-ei '''"véres csütörtök"'''
==Az események==
8. sor:
Miközben a tüntetők az Országház felé vonultak, szembehaladt velük egy [[Szovjetunió|szovjet]] harckocsioszlop, amely a [[Szovjetunió Kommunista Pártja|Szovjetunió Kommunista Pártjának]] (SZKP) két, [[Magyarország]]ra küldött megbízottját, [[Anasztasz Ivanovics Mikojan|Anasztaz Mikojan]] és [[Mihail Andrejevics Szuszlov|Mihail Szuszlov]] PB-tagokat, valamint [[Ivan Alekszandrovics Szerov|Ivan Szerov]] KGB-elnököt és [[Mihail Malinyin]]t, a magyarországi szovjet haderő főparancsnokát szállította. Ők a [[Magyar Dolgozók Pártja|Magyar Dolgozók Pártjának]] (MDP) Akadémia utcai székháza felé tartottak, ahol részt vettek a Központi Vezetőség (KV) tíz óra után kezdődő ülésén. A szovjet küldöttek nyomására a KV felmentette [[Gerő Ernő]]t pártvezetői tisztsége alól, helyére pedig [[Kádár János (politikus)|Kádár János]]t választotta meg.
A forradalom kitörése után megalakult Katonai Bizottság vezetésével [[Apró Antal]]t bízták meg, teljhatalmat adva neki ''„a középületek, hatalmi központok, ha kell fegyveres harc, véráldozatok árán történő megvédéséhez”''.
Mindeközben a [[Kossuth Lajos tér (Budapest)|Kossuth téren]] tüntető tömeg küldöttséget választott, hogy a Parlamentben adják át követeléseiket, de a kormányőrök és a [[Honvédelmi Minisztérium]] karhatalmi ezredének egyik százada, megtámogatva a Parlament előtt felsorakozott hét [[T–54/55|T–54]]-es szovjet harckocsival, távol tartották az épülettől a tüntetőket. Megismétlődtek az Astoriánál korábban tapasztalt események, a tüntetők barátkozni igyekeztek a szovjet katonákkal, kétnyelvű röplapokat osztogattak, az őrt álló harckocsik tetejére pedig jó néhányan fel is másztak.
19. sor:
}}
Pár perccel 11 óra után az [[Magyar Dolgozók Pártja|MDP]] ülésén tartózkodó [[Ivan Alekszandrovics Szerov]] tábornok
Fedezetét több szovjet és magyar tiszt, valamint egy harckocsi látta el. Látva a szovjet katonákkal barátkozó tömeget, Szerov riasztólövések leadására adott ki parancsot, amelyek nagy pánikot okoztak a téren. Az átláthatatlanná váló helyzetben a Parlament előtt felsorakozott szovjet páncélosok válaszul a tér szemközti épületeit, a [[Földművelésügyi Minisztérium]]ot és a [[Néprajzi Múzeum]]ot vették célba. A tömeg egy része az itteni árkádok mögött próbált fedezékbe jutni, mások [[II. Rákóczi Ferenc]] lovas szobránál igyekeztek menedéket találni. Ekkor jelent meg a [[Báthory utca]] irányából egy újabb szovjet harckocsi, amely már célzott lövéseket adott le a szobornál összetömörült tüntetők felé. Előbb a mai Vértanúk terénél lőtt ki repeszgránátokat, majd a [[Nádor utca]] felé visszavonulva újabb sorozatlövéseket adott le. Ez az akció követelte a legtöbb halálos áldozatot.
27. sor:
A zűrzavart tovább fokozta, hogy az Akadémia-utcai pártközpont megerősítésére érkező egyik határőr alegység a pártházban lévő ÁVH-sokkal és az ott tartózkodó szovjet katonákkal egy véletlen folytán tűzharcba keveredett. Sortűz érte – valószínűleg egy szovjet tank fegyvereiből – azt a termet is, ahol éppen [[Anasztasz Ivanovics Mikojan|Mikojan]] és [[Mihail Andrejevics Szuszlov|Szuszlov]] [[Szovjetunió|szovjet]] vezetők tárgyaltak. Ekkor vesztette életét a pártház előtt tüntető küldöttség egyik tagja, [[I. Tóth Zoltán]]<ref>[http://mult-kor.hu/20090530_toth_zoltan_inokai?print=1 Versec, 1911. augusztus 11. – Budapest, 1956. október 25.], mult-kor.hu</ref> történész akadémikus, az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] Történettudományi Karának dékánja. Társa, az épületbe behúzódó [[Hanák Péter]]<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00003/00017/007-012.html Hanák Péterről, Budapesti Negyed 22. (1998/4)], epa.oszk.hu</ref> történész – egyetemi tanár túlélte a sebesülését.
Farkas Tamás, az [[Magyar Távirati Iroda|MTI]] munkatársa így emlékszik
==Az áldozatok száma==
[[Kép:Budapest1956.jpg|jobbra|260px|bélyegkép|A tömegmészárlás áldozatainak emlékműve]]
Az áldozatok számáról nincs biztos adat. A sortűz után a belvárosi kórházak megteltek, de a Központi Mentőállomás épületébe is tömegével szállítottak be sérülteket. Számuk csak hozzávetőlegesen állapítható meg, mert a Mentőszolgálat hivatásos szekemberein kívül laikus önkéntesek is részt vettek a sérültek, haldoklók ellátásában és elszállításában így a pontos korabeli betegdokumentáció elmaradt.
[[Kő András]] és Nagy J. Lambert kutatásai szerint legalább 75-en vesztették életüket a Parlamentnél és környékén leadott sortüzekben (14-en a kórházban) és 284-en sebesültek meg. Egyes szemtanúk tizenkét olyan megrakott teherautóról számoltak be, amelyek a sortűz áldozatait szállították el a térről.
37. sor:
==Az áldozatok==
A Kossuth téri sortüzek ölték meg többek között [[Gárdos Péter (fotóriporter)|Gárdos Péter]]t, az [[Magyar Távirati Iroda|MTI]] fotóriporter gyakornokát.
==Az 50. évforduló==
A hivatalos megemlékezésekre 47 ország képviselőjét - köztük a norvég királyt, tizennyolc államfőt, két miniszterelnököt és több parlamenti elnököt, a luxemburgi nagyherceget, a belga herceget, az Európai Bizottság elnökét, valamint a NATO, az Európa Tanács, a Vöröskereszt és az ENSZ küldötteit - várták a Parlamentbe.<ref>[http://nepszava.hu/cikk/320254-2006-oktober-23-a-hiteles-tortenete 2006. október 23-a hiteles története], nepszava.hu</ref>
2006. október 23-án Budapesten városszerte be nem jelentett tüntetések kezdődtek, amelyek a délutáni óráktól kezdődően összecsapásokba torkollottak a rendőrség és a kormányellenes tüntetők között.
{{fő|Zavargások az 1956-os forradalom 50. évfordulóján}}
| |||