„Sortűz a Parlamentnél 1956-ban” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
pár számot ki töröltem, mert nem tetszett |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
miért haltak meg ennyien?[[Kép:Restored Bullet Holes 1956 Budapest.jpg|bélyegkép|jobbra|265px|A Kossuth-téri sortűz áldozatainak emlékjele a [[Földművelésügyi Minisztérium|Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium]] falán, [[Kampfl József]] szobrászművész és [[Callmeyer Ferenc]] építészmérnök közös munkája<ref>[https://www.kozterkep.hu/~/11690/az_1956_oktober_25_i_sortuz_aldozatainak_emleke_budapest_kampfl_jozsef_2001.html Az 1956. október 25-i sortűz áldozatainak emléke], kozterkep.hu</ref>]]
'''Az [[1956-os forradalom]] során a [[Országház|Parlament]] épülete előtt történt sortűzben''' máig sem tudni pontosan, hány tüntető vesztette életét. A [[Kossuth Lajos tér (Budapest)|Kossuth téren]] összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetőkből állott. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idős emberek álltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és [[Budapest]] népe a [[forradalom]], a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, amit az 1956. október 25-ei '''"véres csütörtök"''' néven ismer a történelemtudomány. A különböző források a néhány halottól egészen az ezres nagyságrendig feltételezik a halottak számát. A Kahler Frigyes jogtörténész vezetése alatt felállított tényfeltáró bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a mészárlás mintegy jeladás volt a fegyveres erők számára, amelyek ezt követően – a pártvezetés október 28-án kezdődő fordulatáig – igyekeztek könyörtelenül leszámolni a szovjet hadsereg által támogatott diktatúra elleni helyi megmozdulásokkal.
| |||