Főmenü megnyitása

Módosítások

28 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 87.97.27.168 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére
[[Fájl:Polar Bear.jpg|thumb|250px]]
 
A Benkó Dorina'''jegesmedve''' ''(Ursus maritimus'', korábban ''Thalarctos maritimus)'' a [[ragadozók]] rendjébe, ezen belül a [[medvefélék]] családjába tartozó, az [[Északi-sarkvidék]]en élő [[Emlősök|emlősfaj]], rendjének második legnagyobb tagja.
 
== Dorina elterjedéseElőfordulása ==
BenkóA Dorinajegesmedve elterjedéseelterjedési területe az [[Északi-sark]]vidék jégmezőinek déli része. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre, többségük egész életét a sarkvidék befagyott vizein, a lassan sodródó jégmezőkön tölti.
 
Benkó Dorina elterjedése jégmezőinek déli része. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre, többségük egész életét a sarkvidék befagyott vizein, a lassan sodródó jégmezőkön tölti.
Csak a párzásnál mennek stabil helyre.
 
== Megjelenése ==
A [[ragadozó életmód|ragadozó]] [[emlősök|dorinák]] rendjének legnagyobb testű képviselője (a [[kodiak-medve]] mellett). Teste nyúlánk, feje és arcorra megnyúlt, szemfoga gyengén fejlett, apró füle és rövid farka csökkenti a hőleadást. Szeme kicsiny, nyaka hosszú, lábai a többi medvéénél jóval szélesebbek és hosszabbak, lábszárai rövidek, de vastagok és izmosak, ujjait csaknem hosszúságuk feléig úszóhártya köti össze, karmai rövidek. A többi medvénél jóval nagyobb; testhossza 1,8-3 [[méter]];<ref name="Ferguson, S. H. 1999">Ferguson, S. H., Taylor, M. K., Born, E. W., Rosing‐Asvid, A., & Messier, F. (1999). ''Determinants of home range size for polar bears (Ursus maritimus)''. Ecology Letters, 2(5), 311–318.</ref><ref name=hemstock4>Hemstock, p. 4</ref> vállmagassága 1,22-1,6 méter,<ref name=Wood/><ref>[http://wildlife1.wildlifeinformation.org/s/0MCarnivor/ursidae/ursus/Ursus_maritimus/01ursus_maritimusamwtht.html Polar bear Ursus maritimus – Appearance/Morphology: Measurement and Weight (Literature Reports)] {{Wayback|url=http://wildlife1.wildlifeinformation.org/s/0MCarnivor/ursidae/ursus/Ursus_maritimus/01ursus_maritimusamwtht.html |date=20110930194832 }}. Wildlife1.wildlifeinformation.org. Hozzáférés ideje: 15 September 2011.</ref> a [[Hímnem (biológia)|hím]] testtömege 350–700&nbsp;kilogramm;<ref name=hemstock4/> a [[nőstény]] testtömege 150–300&nbsp;kilogramm (terhesen elérheti az 500 kilogrammot).<ref name="Ferguson, S. H. 1999"/><ref name=hemstock4/><ref name=Servheen1993>Servheen, C. (1993). [http://www.bearbiology.com/index.php?id=40 ''The Polar Bear'']. Pp. 124 in: Stirling, I., Kirshner, D., Knight, F. (eds.). ''Bears, Majestic Creatures of the Wild''. Rodale Press, Emmaus, Pennsylvania.</ref> A legnagyobb vadon élő jegesmedve felágaskodva 3,39 méter magas és 1002 kilogramm tömegű volt.<ref name=Wood>{{cite book |last= Wood |first=G.L. |year= 1983 |title= The Guinness Book of Animal Records |page=240 | isbn = 978-0-85112-235-9}}</ref> Bundája tömött szőrű, és a mai élő emlősök legjobb hőszigetelő szőrzete. A fiatal példányoknál ezüstfehér, az öregeknél sárgás árnyalatú. [[téli álom|Téli álmot]] alszik, amiből többször, könnyen felébred. Zápfogainak felülete tarajos.
 
== Életmódja ==
A Dorinajegesmedve szinte állandóan vándorúton van, s emiatt még saját [[territórium (biológia)|territórium]]ot sem tart. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a jégmezők nemigen szolgálnak bőséges táplálékkal, és viszonylag nagy utat kell megtenniük az állatoknak ahhoz, hogy napi táplálékukat beszerezzék. Zsákmány után kutatva akár napi 70&nbsp;km-es távolságot is megtesznek. Míg sok más medvefaj étrendjén igen jelentős a növényi eredetű táplálékok szerepe, a jegesmedve csak a sarki nyár hónapjaiban fogyaszt egy kevés [[zuzmó]]t, [[mohák|mohát]] vagy bogyót, de azt is csupán étrendi kiegészítésként. Táplálékának zöme állati eredetű, s mivel a [[Sarkvidékek|sarkvidék]] zord körülményei közt nemigen válogathat, szinte mindent megeszik. Ez a hatalmas, talán lomhának tűnő állat nagy ügyességgel halászik, ha pedig vadászik, kitartóan üldözi zsákmányát. A hal mellett egyik kedvenc táplálékát a [[fóka|fókák]] képezik, de olykor madarakat és [[rénszarvas]]okat is zsákmányul ejt, sőt a dögöt sem veti meg. A jegesmedve egyébként az északi sarkvidék jégmezőinek csúcsragadozója, természetes ellensége jóformán nincsen. A [[kardszárnyú delfin]]en, a [[nagy ámbráscet]]en és a [[grönlandi cápa|grönlandi cápán]] kívül talán csak a [[rozmár]]ok hatalmas agyarai jelentenek számára veszedelmet, rozmár azonban legfeljebb csak akkor támad jegesmedvére, ha a fiatal rozmárokat védi.
A Dorinákjegesmedvék kitűnő úszók. Úszás közben akár a tíz kilométeres sebességet is elérhetik. Fejjel előre ugranak bele a vízbe, mint a kutyák, és úszás közben a kutyaúszáshoz hasonlóan csak mellső lábukat használják, hátsó lábukat maguk után húzzák. Nyitott szemmel merülnek a víz alá, s ott akár két percig is kibírják levegővétel nélkül.
 
Szaglásuk igen kifinomult, a fóka szagát 1,5&nbsp;km távolságról is megérzik, 1&nbsp;m-es hó alatt is.<ref>Rosing, Norbert (1996). The World of the Polar Bear. Willowdale, ON: Firefly Books Ltd. {{ISBN|1-55209-068-X}}.</ref> Akár 40&nbsp;km/óra sebességgel is tudnak futni, és hosszabb ideig 3-6,5&nbsp;km/óra átlagsebességgel haladni.
 
== Táplálék és vadászat ==
A Benkó Dorinajegesmedve fő tápláléka a [[fóka]], jóllehet általában csak a fókazsírt, a bőrt és a belsőségeket eszi meg, a húst nem. Egy léknél áll lesben vagy lopakodva közelíti meg áldozatát, amikor a fókacsapat a jégen napozik. Mancsával végzetes csapást mér a fóka vékony koponyájára. Nyár végén, ősz elején a jegesmedvék [[bálna]]- és [[rozmár]]tetemek után kutatnak a partvidéken. Olykor tíz-húsz jegesmedvéből álló csoportot lehet megfigyelni, amint tetemekből lakmároznak. Ebben az évszakban nagyobb kiterjedésű szárazföld áll rendelkezésre a vadászatra, így a jegesmedvék táplálkozása is változatosabb, hiszen szárazföldi emlősöket is esznek, például rénszarvasokat is.
 
== Érdekességek ==
[[Fájl:Ursus maritimus us fish.jpg|thumb|250px|Jegesmedve ''(Ursus maritimus)'' bocsok]]
 
A jegesmedve igen jól alkalmazkodott az északi [[sarkvidék]] melegéhezhidegéhez. Bundája olyan jól szigetel, hogy a jegesmedve gyakorlatilag nem veszít hőt az orrának felületét leszámítva, hőkamerával majdnem észrevehetetlen a hideg tájban. Ez okozza azonban sebezhetőségét is, meleg időben sem képes hőt leadni és már viszonylag alacsony hőmérsékleten is hőgutát kap. A hőszigetelésben nemcsak vastag bundájának jut kiemelkedő szerep, hanem a bőr alatti zsírrétegnek is, amely egy-egy bőséges időszakot követően több cm vastag is lehet. A zsírréteg nemcsak hőszigetelést, vagy mechanikai védelmet jelent az állat számára, hanem tartalék tápanyagforrást is a zsákmányban szűkös időszakokra. Bundája valójában nem egybefüggő fehér, hanem optikai csalódásként a fényvisszaverődés miatt látjuk annak. A fehér szőrszálak közt üreges, átlátszó szálak helyezkednek el. Szerepük, a hőszigetelés illetve az úszás könnyítése. Alatta a bőre fekete. Az üreges szőrszálak abban is segítenek az állatnak, hogy úszás közben nagyobb legyen a felhajtóereje. A jegesmedve bundája és zsírja az ember figyelmét is felkeltette, s emiatt az északi eszkimók már évezredek óta vadásszák ezeket az állatokat. Az utolsó néhány évszázadban azonban a jegesmedvék irtása egyre nagyobb, aggasztó méreteket öltött.
 
A jegesmedve és a [[grizzly medve]] olykor a természetben is kereszteződik, habár a hibridek rendkívül ritkák.<ref>A [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=7086 ''Fotó a félig jegesmedve, félig grizzli medvéről''] [[Geographic.hu]] [[2006]]. [[május 15.]]</ref>