„Párizs” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
apró pontosítás a fermiers-généraux-falhoz |
||
63. sor:
A település a [[11. század]]ban kezdett terjeszkedni a jobb parton, majd a [[12. század|12]] és [[13. század]]ban gyors ütemű fejlődésnek indult, mivel fokozatosan királyi székhely lett; [[1108]]-ban [[VI. Lajos francia király|VI. Lajos király]], majd [[II. Fülöp Ágost francia király|II. Fülöp Ágost]] költözött a városba. Az ő uralkodása alatt épült fel Párizs sok jelentős létesítménye, mint az első [[Louvre]], amely akkor még erődítmény volt, több templom, köztük a [[Notre-Dame-székesegyház (Párizs)|Notre-Dame székesegyház]]. A bal parti iskolákból létrejött a [[Sorbonne]], a legkorábbi egyetem, amely korai növendékei közt tartják számon [[Albertus Magnus]]t és [[Aquinói Szent Tamás]]t. A középkorban a [[fekete halál]] időszakát kivéve Párizs egy kereskedelmi, kulturális és tudományos központ szerepét töltötte be. [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos]] [[1682]]-ben a mozgalmas városból [[Versailles]]-ba helyezte át a királyi székhelyet, majd átalakíttatta a [[Louvre]]-t.
[[XV. Lajos francia király|XV. Lajos]] alatt épült ki a [[Concorde tér|Place de la Concorde]], a Katonai Iskola a [[Champ-de-Mars|Mars-mezőn]], a Pénzügyi és az Igazságügyi Palota. [[XVI. Lajos francia király|XVI. Lajos]] három új városépítési rendelkezést tett; szabályozta az utak szélességét 9,75 [[méter]]ben, [[1784]]-ben új városfalat építtetett
[[Fájl:StormingBastille.jpg|bélyegkép|jobbra|210px|A Bastille börtönének megrohamozása 1789. július 14-én]]
| |||