„Kercsi-szoros” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új kép |
|||
2. sor:
|név = Kercsi-szoros
|helyi név =
|kép = Kerch Strait,
|képaláírás= Műholdas
|országok={{Oroszország}}<br />{{Ukrajna}} ([[de jure]])<ref>{{Krím-státusz}}</ref>
|hely = [[Fekete-tenger]] és öble, az [[Azovi-tenger]] között
|szoros hosszúság = 40
|legnagyobb szélesség = 15
26. sor:
|térképaláírás =
}}
A '''Kercsi-szoros''' ([[Orosz nyelv|oroszul]] ''Ке́рченский проли́в'' [Kercsenszkij práliv], [[Ukrán nyelv|ukránul]] ''Керченська протока'' [Kercsenszka prátóká], [[Krími tatárok|krími tatár]] nyelven ''Keriç boğazı'') a [[Fekete-tenger]]t és az [[Azovi-tenger]]t köti össze. A szoros nyugati partját az [[Ukrajna|Ukrajnához]] tartozó [[Krím]] Kercsi-félszigete, a keletit az [[oroszország]]i [[Tamany-félsziget]] alkotja. Szélessége 4,5 és 15 km között változik. Legnagyobb mélysége 18 m. Legfontosabb kikötője [[Kercs]] városa, amiről a szoros mai nevét is kapta. Az ókori görögök Kimmer Boszporusznak ''(Βόσπορος Κιμμέριος)'' nevezték, a 18 sz. és a 20. sz. eleje között Tauri-, Jenikalei- vagy Kercs-Jenikalei-szorosnak is hívták.▼
[[Fájl:Map of Colchis, Iberia, Albania, and the neighbouring countries ca 1770.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Fekete-tenger]] keleti része egy [[1770]]-es térképen]]▼
▲A '''Kercsi-szoros''' ([[Orosz nyelv|oroszul]] ''Ке́рченский проли́в'', [[Ukrán nyelv|ukránul]] ''Керченська протока'', [[Krími tatárok|krími tatár]] nyelven ''Keriç boğazı'') a [[Fekete-tenger]]t és az [[Azovi-tenger]]t köti össze. A szoros nyugati partját az [[Ukrajna|Ukrajnához]] tartozó [[Krím]] Kercsi-félszigete, a keletit az [[oroszország]]i [[Tamany-félsziget]] alkotja. Szélessége 4,5 és 15 km között változik. Legnagyobb mélysége 18 m. Legfontosabb kikötője [[Kercs]] városa, amiről a szoros mai nevét is kapta. Az ókori görögök Kimmer Boszporusznak ''(Βόσπορος Κιμμέριος)'' nevezték, a 18 sz. és a 20. sz. eleje között Tauri-, Jenikalei- vagy Kercs-Jenikalei-szorosnak is hívták.
==Ókori említése==
▲[[Fájl:Map of Colchis, Iberia, Albania, and the neighbouring countries ca 1770.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Fekete-tenger]] keleti része egy [[1770]]-es térképen]]
[[Hérodotosz]] is beszámolt róla, hogy a nomádok a befagyott tengeren keltek át a szoroson. Az i.e. 6. században a milétosziak a mai Kercs helyén [[Pantikapaion]] néven alapítottak várost, amely később a [[Boszporoszi Királyság]] fővárosa lett.
43 ⟶ 42 sor:
==A második világháborútól napjainkig==
[[Fájl:Kerch aivazovsky.jpg|bélyegkép|bal|A tengerszoros [[Ivan Konsztantyinovics Ajvazovszkij|Ivan Ajvazovszkij]] festményén]]
A [[második világháború]] idején a németek tervezték egy híd felállítását a szoroson keresztül, de felhalmozott építőanyagaikból végül a szovjetek kezdték el a híd építését 1944. áprilisában és őszre, "a [[Nagy Októberi Szocialista Forradalom]] 27. évfordulójára" fejezték be. A zajló jég már 1945. februárjában megrongálta a híd pillérjeinek egyharmadát. A [[Jaltai konferencia|jaltai konferenciáról]] visszatérő szovjet delegáció vonata néhány nappal a híd szétesése előtt haladt át rajta. Ezután nem is javították meg, hanem szétbontották, hogy ne zavarja a hajózást.
50 ⟶ 48 sor:
2007 őszén egy hatalmas viharban több hajó is elsüllyedt a Kercsi-szoros környékén és két tankerről kiömlő kőolaj nagy károkat okozott a szoros partjain.
[[Fájl:Kertši_väin.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Kercsi-szoros, pillantás egy krími kikötőre]]
Már az [[1990-es évek]]től mind orosz, mind ukrán részről több javaslat született egy híd építésére a szoroson keresztül, de finanszírozási nehézségek miatt a megvalósításuk halasztódik.
2003-ban a két ország között területi vita robbant ki, mikor a szorosban fekvő, ukrán fennhatóságú [[Tuzla-
2014-ben a krími krízis során a szoros ukrán részét orosz csapatok foglalták el és tartják megszállva a nemzetközi közvélemény tiltakozása ellenére, ellenőrzésük alatt tartva ezzel az egész szorost és annak hajóforgalmát. A szárazföldi közlekedés megteremtésére megépítették a [[Krími híd|Krími hidat]] ide, melyet [[Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin|Putyin]] 2018. május 15-én adott át<ref>{{Cite
==Fordítás==
==Jegyzetek==
| |||