„Skagerraki csata” változatai közötti eltérés

A mindkét fél által felderítési célokra alkalmazott csatacirkáló-kötelékek május 31-én délután találkoztak össze. A csata ezen '''első szakasz'''ában a [[Franz von Hipper|Franz Hipper]] vezette öt német csatacirkáló déli irányba csalogatta maga után az egy csatahajórajjal megerősített brit kötelékeket (hat csatacirkáló és négy csatahajó [[David Beatty]] vezetésével). Ennek során két brit csatacirkálót ([[HMS Indefatigable (1909)|''Indefatigable'']] és [[HMS Queen Mary|''Queen Mary'']]) megsemmisítettek. A délről közelítő német főerők a csatacirkálókkal egyesülve vették üldözőbe az északi irányba forduló brit köteléket, melyek nagyobb sebességük révén próbálták kivonni magukat az ellenséges tűz alól. A brit elővéd igyekezett a ''Hochseeflotte'' erőit az északnyugatról [[John Jellicoe]] tengernagy parancsnoksága alatt közelítő és csatavonalba rendeződő brit Nagy Flotta ''(Grand Fleet)'' ágyúi elé csalogatni.

 

 

A csata '''harmadik szakasz'''ában az éjszaka folyamán a ''Hochseeflotte'' harmadszor is keresztezte a brit flotta csatavonalát. Ezúttal az annak végén biztosításul elhelyezett cirkálókkal valamint rombolókkal csaptak össze és azok vonalain áttörve sikerült kitörniük a csapdából. Másnap reggel a németek a dán partokhoz közelebb és már kedvezőbb taktikai helyzetben várták a harc folytatását, de a ''Grand Fleet'' nem fordult vissza, hanem visszahajózott a támaszpontjaira. Így a csata véget ért és a Scheer is a honi kikötők felé vette az útját. Június 1-én a korai órákban a súlyosan sérült [[SMS Lützow|''Lützow'']] csatacirkálót a németek maguk kényszerültek elsüllyeszteni, mely az egyetlen kapitális hajóveszteségük volt a csata során a három hasonló brit egységgel szemben.