„Madagaszkár” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
98. sor:
 
== Földrajz ==
[[File:Formation of Madagascar.jpg|bélyeg|Madagaszkár szigetének kialakulása]]
Az 587 041 négyzetkilométernyi területével Madagaszkár a [[Országok terület szerinti listája|világ 45. legnagyobb országa]], és a negyedik legnagyobb szigete.
 
A mai Madagaszkárt, Indiát és az Antarktiszt magába foglaló földtömeg mintegy 135 millió évvel ezelőtt szakadt le a [[Gondwana (őskontinens)|Gondwana]] őskontinensnek a mai Afrikát alkotó részéről. Madagaszkár később, körülbelül 88 millió évvel ezelőtt, a kréta időszak késői szakaszában vált el Indiától, és azóta önálló sziget.<ref>{{cite web |last = University of Berkeley: Understanding Evolution |title = Where did all of Madagascar's species come from? |url=http://evolution.berkeley.edu/evolibrary/news/091001_madagascar |archiveurl = https://www.webcitation.org/5xIlRolGu|archivedate = 19 March 2011|date = October 2009 |accessdate =19 March 2011}}</ref>
Az 587 041 négyzetkilométernyi területével Madagaszkár a [[Országok terület szerinti listája|világ 45. legnagyobb országa]], és a negyedik legnagyobb szigete. A központi [[fennsík|magasföld]] jellegzetes tájain kopár dombok között a [[völgy]]ekben teraszos [[rizs]]termesztés folyik. E terület [[tengerszint feletti magasság]]a 750 és 1350 méter között van. Az országban több magasabb hegység is megtalálható, itt a csúcsok magassága meghaladja a 2400 métert. A legmagasabb hegy a 2876 méter magas [[Maremokotro]]. A lakosság zöme a felföldön él. Madagaszkár keleti részére meredek lejtő vezet a parti [[síkság]]ra. Az [[Indiai-óceán]] tengerpartját [[Lagúna|lagúnák]] szegélyezik, melyek jó természetes [[kikötő]]ket nyújtanak. Az ország nyugati felé kevésbé meredek a lejtő a nyugati parti síkság felé. Ez a sziget [[esőárnyék]]ban lévő, száraz oldala. A lakosság ezen a részen ritkább, az eredeti természeti környezet kevésbé bolygatott.
 
Az 587 041 négyzetkilométernyi területével Madagaszkár a [[Országok terület szerinti listája|világ 45. legnagyobb országa]], és a negyedik legnagyobb szigete. A központi [[fennsík|magasföld]] jellegzetes tájain kopár dombok között a [[völgy]]ekben teraszos [[rizs]]termesztés folyik. E terület [[tengerszint feletti magasság]]a 750 és 1350 méter között van. Az országban több magasabb hegység is megtalálható, itt a csúcsok magassága meghaladja a 2400 métert. A legmagasabb hegy a 2876 méter magas [[Maremokotro]]. A lakosság zöme a felföldön él. Madagaszkár keleti részérerészén meredek lejtő vezet a parti [[síkság]]ra. Az [[Indiai-óceán]] tengerpartját [[Lagúna|lagúnák]] szegélyezik, melyek jó természetes [[kikötő]]ket nyújtanak. Az ország nyugati felé kevésbé meredek a lejtő a nyugati parti síkság felé. Ez a sziget [[esőárnyék]]ban lévő, száraz oldala. A lakosság ezen a részen ritkább, az eredeti természeti környezet kevésbé bolygatott.
 
Madagaszkár szigete elég nagy ahhoz, hogy tekintélyes méretű [[folyó]]k legyenek rajta. Az emberi tevékenység miatt is a [[talajerózió]] erős a szigeten, vagyis a folyók sok hordalékot szállítanak. A hordalékot a parti síkságon rakják le. A feltöltődő folyók [[árvíz]]veszélyt okoznak a parti településeken. A [[folyótorkolat]]okban levő kikötőknek is súlyos gondot okoz a jelenség. A keleti part természetes [[Lagúna|lagúnáit]] és mesterséges víztározóit a ''Canal des Pangalanes'' nevű, 460&nbsp;km hosszú csatorna köti össze.