„II. Kónsztasz bizánci császár” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
B |
||
38. sor:
=== A Földközi-tenger és Anatólia ===
Ibn al-Ász mellett [[Szíria]] helytartója, a később kalifává választott [[I. Muávija omajjád kalifa|Muávija]] is sok gondot okozott [[Konstantinápoly]]nak. Az arab hadak 642 óta támadták [[Örményország]]ot, [[647]]-ben pedig betörtek [[Kappadókia]] és [[Phrügia]] területére. Kaiszareiát sikerült is elfoglalniuk, de Amorion erődítményével már nem birkóztak meg. Így is hatalmas zsákmánnyal tértek haza. Muávija nevéhez fűződik az arab flotta kiépítése. [[649]]-ben a hajóhad elfoglalta [[Ciprus (sziget)|Ciprust]], majd a bizánciak által kikönyörgött fegyverszünet során megerősödve [[654]]-ben arab kézre került [[Rodosz (sziget)|Rhodosz]] és [[Kósz]], [[Kréta (sziget)|Krétát]] pedig kirabolták és végigdúlták a muszlimok. (Ekkor adták el egy [[Edessza (Mezopotámia)|edesszai]] [[
Muávija célja egyértelműen Konstantinápoly volt, és [[655]]-ben a császár úgy döntött, hogy ellencsapást indít. A [[finikei csata]] az arabok teljes győzelmével végződött, de Muávija nem tudta learatni a babérokat, mivel egyre jobban belebonyolódott az Oszmán alatt kibontakozó belharcokba. [[656]]-ban Oszmánt meg is gyilkolták, mire [[Ali kalifa|Ali]] ellenében Muávija is síkra szállt a trónért. Ilyen helyzetben kénytelen volt békét kötni Bizánccal, sőt még rendszeres adófizetésre is kötelezte magát. [[661]]-ben Alit meggyilkolták, Muávija pedig egymaga maradt kalifának. [[663]]-tól évente ismétlődtek az arab támadások Anatóliában, amelyek jelentős pusztítással jártak, bár a muszlimok nem vetették meg tartósan a lábukat a területen. A döntő összecsapásra a tengeren került sor, de már évekkel Kónsztasz halála után.
| |||