„Erdély történelme” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 178.48.43.78 (vita) szerkesztéséről InternetArchiveBot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Belső hivatkozás
94. sor:
[[1918]] után, egy államilag irányított folyamat részeként a [[Kárpátok]]on túlról érkező románok telepedtek le nagy számban. Ennek egyik oka, hogy sok (főleg értelmiségi, hivatalnoki) állás üresedett meg a magyarok anyaországba való áttelepülésével, és a román állam sem szívesen foglalkoztatott az új [[közigazgatás]]ban magyarokat. Másrészt a térség gazdaságilag jobb helyzetben volt, mint Románia többi része, így magasabb életszínvonallal kecsegtetett az áttelepülés.
 
Az [[1940]]-es [[bécsi döntések|második bécsi döntés]] visszaadott [[Magyarország]]nak 43 492 [[km²]]-t, [[Észak-Erdély|Erdély északi és keleti részét]], benne a 90%-ban magyarok által lakott [[Székelyföld]]del, de kb. 1 060 000 románnal is. A [[második világháború]] alatt azután sok, magát magyarnak valló észak-erdélyi [[izraelitákzsidók|zsidó]]t [[Az észak-erdélyi zsidóság gettósítása és deportálása|hurcoltak el lakóhelyéről]] – az [[1941]]-es népszámlálás adatai alapján. A [[második világháború]]t lezáró [[1947]]-es [[Párizsi békeszerződések|párizsi békeszerződés]] a bécsi döntéseket érvénytelenítette, a területet újra Romániának ítélte.
 
Az [[1945]]-ben hatalomra került új vezetés a [[kommunizmus|kommunista eszme]] internacionalista jellege alapján és a [[Szovjetunió|szovjet]] nemzetiségi politika mintájára kezelte a magyar kisebbség helyzetét. Nagy arányban vettek részt magyarok a kommunista pártban is, ahol a korábbi mellőzöttség után elismerték őket.