„Szerkesztő:BélaBéla/Polimer” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
10. sor:
 
===Gyökös polimerizáció===
A gyökös polimerizáció három főbb elemi lépésre bontható. Ezek a láncindítás, láncnövekedés és a lánczáródás. A polimerizáció első lépése az iniciálás, amely során kialakul az aktív, növekedésre képes centrum. Ez a reakció a láncindító lépés, melyet valamilyen fizikai, vagy kémiai hatás vált ki. Fizikai iniciálás történhet termikus vagy sugárzásos úton. Kémiai iniciálás során a láncindító gyök valamilyen könnyen gyökökre bomló anyagból, az iniciátorból származik. Az iniciátornak leggyakrabban valamilyen peroxid-, vagy azovegyületet használnak. Az iniciálás során a láncindító gyök a monomerrel reagál és így alakul ki a növekvő gyök, amely újabb és újabb monomerek addíciójával folyamatosan növekszik. A láncnövekedés nagyon gyors folyamat, egy 1000 ismétlődő egységből felépülő polimer molekula 10<sup>-3</sup>-10<sup>-2</sup> másodperc alatt létrejöhet. A lánczáródás többféle módon is végbemehet, például két makrogyök reakciójával, a makrogyök és egy iniciátor gyök, vagy valamely más aktív molekula (például inhibítor) reakciójával. Két makrogyök reakciója kétféle módon mehet végbe. A rekombináció során a két láncvég összekapcsolódásával egyetlen hosszú molekula képződik, a diszproporcionálódás során egy hidrogén átadásával két rövidebb molekula jön létre, melyek közül az egyik végén egy kettős kötés alakul ki. Előfordulhat olyan eset, amikor a makrogyök valamely más molekulával lép reakcióba és a polimer lánc növekedése megáll, de a polimerizáció tovább folytatódik, ekkor láncátadásról beszélünk.
 
Előfordulhat olyan eset, amikor a makrogyök valamely más molekulával lép reakcióba és a polimer lánc növekedése megáll, de a polimerizáció tovább folytatódik, ekkor láncátadásról beszélünk. Ha a láncátadás monomerre vagy iniciátorra történik, az addig növekedő polimer lánc lezárul és új molekula kezd növekedni. Ebben az esetben reakciósebesség változatlan marad, de az átlagos polimerizációs fok (vagyis a polimer molekulát felépítő egységek száma) csökken. Ha a láncátadás polimerre történik, az átlagos polimerizációs fok nem változik, hanem elágazott polimer láncok jönnek létre. Oldószerben végzett polimerizáció esetén az átlagos polimerizációs fok csökkenése figyelhető meg az oldószerre történő láncátadás miatt. A láncátadás hatékonysága elsősorban az oldószerből képződő gyök stabilitásától függ. Gyakran szándékosan alkalmaznak láncátadó szereket a gyártás során keletkező polimer móltömegének szabályozására. Legalkalmasabb anyagok erre a célra az alkil-halogenidek és a merkaptánok.
 
==Szerkezet==