„Hidroxilcsoport” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
55. sor:
===Hidroxilcsoport karboxilcsoport részeként===
A [[karboxilcsoport]]ban a [[kettős kötés]]ű oxigénatom
===Glikozidos hidroxilcsoport keletkezése===
86. sor:
Az alkoholos hidroxilcsoportban az O−H kötés polaritása kisebb, mint a vízmolekulában. Ez azzal magyarázható, hogy a víz egyik hidrogénatomját helyettesítő alkilcsoport elektronküldő (+I) hatású, így növeli az oxigénatom környezetében az elektronsűrűséget, ezért az oxigénatom kevésbé vonzza az O−H kötés elektronjait. A kötés heterolitikus felszakadása nehezebben történhet meg, az alkoholos hidroxilcsoport tehát kevésbé hajlamos proton leadására, mint a víz. Ezt támasztják alá a [[disszociáció (kémia)|disszociáció]]ra jellemző [[savi disszociációs állandó|pKa]] értékek. (pKa = − lg Ka)
Az enolos hidroxilcsoportokat tartalmazó vegyületek esetében az alkoholok enyhe savasságáért felelős O−H kötés polaritása növekszik. Az oxigén egyik nemkötő elektronpárja az enolos szénatom pi-kötőelektronpárjával konjugációba lép, az oxigénatom egyik nemkötő elektronpárja és a C=C kötés pi elektronpárja az előbb említett 3 atomra delokalizálódnak, ennek következtében csökken a hidroxilcsoport oxigénjének elektronsűrűsége, ami az O−H szigma-kötést tovább polarizálja. Az alkoholokhoz viszonyított nagyobb mértékű O−H kötés-polaritás annak az eredménye, hogy a pi-pi konjugáció elektronsűrűség-csökkentő hatását a viszonylag
Az enolos −OH csoport szigma-kötése az alkoholokénál polárisabb, az enolok a víznél is erősebb savak. Ennek jelentőségét korlátozza, hogy az enolok bomlékonyak, vizes oldatban az alábbiakban leírt tautoméria miatt oxovegyületté alakulnak. Az enolok savasságának bemutatására jó példa az aszkorbinsav, amelynek gyenge savas jellege közismert. A proton viszonylag nagy mértékű disszociációjával magyarázható, hogy az enolok híg lúgokban oldódnak, míg az alkoholok egy bizonyos szénatomszám felett nem. Mivel az enolok disszociációjában keletkező anion töltése három atomon oszlik meg, a leszakadt proton – a disszociációs egyensúly dinamikus jellege folytán – nemcsak az oxigénatommal léphet kapcsolatba, hanem a delokalizált rendszer szélső szénatomjával is. Így az enolos formánál rendszerint stabilabb izomer, úgynevezett keto-forma alakulhat ki.
Az enol- és keto-formák fenti egyensúlyát keto-enol tautomériának nevezzük. A [[tautoméria]] egy hidrogénatom helyzetének megváltozásából adódó izoméria. Az ilyen – egymásba spontán átalakuló – [[izomer]]eket tautomereknek nevezzük.
| |||