„Északi számi nyelv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
formázás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Nyelv infobox
| név = Északi számi
| mas nev=
| saját név = Davvisámi
| hatterszin=limegreen
| beszélik = [[Svédország]] {{Zászló|Svéd}} <br /> [[Norvégia]] {{Zászló|Norvég}} <br /> [[Finnország]] {{Zászló|Finn}}
| terület = [[Skandinávia]]
| beszélők száma = 30 000 körül
| helyezés = Nincs az első százban
| család1 = [[Uráli nyelvcsalád|Uráli]]
12. sor:
| család3 = [[Számi nyelvek|Számi]]
| írásrendszer = [[Latin írás]]
| hivatalos=[[Norvégia]] {{Zászló|Norvég}} <br /> [[Svédország]] {{Zászló|Svéd}} <br /> [[Finnország]] {{Zászló|Finn}}
| szabályozza = [[Számi Parlament]], [[Finn hazai nyelvek kutatóközpontja]]
| ISO 639-1 = se| ISO 639-2 = sme| SIL = LPR}}
A tényleges '''északi számi''' nyelv a [[finnugor]] nyelvcsaládba tartozó [[Számi nyelv|számi]] (lapp) nyelvek északi csoportjába tartozó nyelv. Legközelebbi rokonnyelvei a [[lulei számi]] és a [[pitei számi]]. Ez a legnagyobb számi nyelv, így a legnagyobb presztízzsel rendelkező is. [[Svédország]], [[Finnország]]
== A nyelv mai helyzete ==
31. sor:
Tornæus után néhány évtizedig nem történtek újabb próbálkozások a számi helyesírás kialakítására. A számi nyelvek jelölésére [[Svédország]]ban [[1744]]-ben a déli lappot fogadták el a számi fordítások irodalmi normájaként. [[1728]]-ban [[Morton Lund]] ([[1686]]-[[1758]]) tollából megszületett egy ruijai-lapp nyelvű kiadvány: ''Doktor Marten Lutter Utza katekismusa''. [[Knut Leem]] ([[1697]]-[[1774]]) 1748-ban jelentett meg lapp nyelvtanát, ő a mai ''š''-t ''shi''-sel, a ''č''-t ''zhi''-val jelölte. [[Jaakko Fellman]] ([[1795]]-[[1876]]) utsjoki lelkész Máté evangéliumában alkotott újabb betűket, ő a szóeleji zárhangokat a b-, d-, g- helyett p-, t-, k-val helyettesítette.
Knut Leem munkája után [[Rasmus Rask]] ([[1781]]-[[1832]]) javasolt néhány alakot. 1832-ben
[[Jeans Andreas Friis]] ([[1821]]-[[1896]]) Rask és Stockfleth nyomdokain haladva tovább fejlesztette a számi nyelv helyesírását. [[1856]]-ban adta ki számi nyelvtanát. Nagy hiányossága volt, hogy nem jelölte a
<center>
66. sor:
[[Konrad Nielsen]] ([[1875]]-[[1953]]) ötkötetes számi szótárában próbált meg egy fonetikus ábécét létrehozni. Ez a rendszer nem terjedt el nagyobb mértékben a beszélők között, mivel elsajátításához nagyobb nyelvelméleti, nyelvtörténeti ismeretre lett volna szükség.
[[1950]]-ben [[Norvégia]] és [[Svédország]] területén a számi nyelv számára új helyesírási rendszert vezettek be. Ezt [[Knut Bergsland]] ([[1914]]-[[1998]]) és [[Israel Ruong]] ([[1903]]-[[1986]]) állította össze. Ők Nielsen rendszeréből indultak ki. Ugyanebben az évben [[Finnország]]ban is megszületett egy rendszer, ezt [[Erkki Itkonen]] fejlesztette ki, aki Nielsen rendszerén túl [[Paavo Ravila]] ([[1902]]-[[1974]]) tanácsai szerint figyelembe vette. <!--
Az 1970-es években egyre több kiadvány jelent meg számi nyelven, és az egyre aktívabb, az országhatárokat átívelő együttműködés egy egységes írásrendszert követelt meg. Az [[1953]] óta létező Számi Tanács [[1971]]-ben Nyelvi bizottságot hozott létre. [[1978]]-ban [[Arjeplog község|Arjeplogban]] elfogadták az új számi helyesírási rendszert, ami azóta mindegyik országban elterjedt.<ref name="domokos"/>
75. sor:
<center>
{| cellpadding="4" cellspacing="0"
|- align="center"
! A a || Á á || B b || C c || Č č || D d || Đ đ || E e || F f || G g
146. sor:
!Többes szám
|-
| giehta "kéz" || gieđa || gieđa'''id'''
|-
| Máhtte "Máté" || Máhte || Máhti'''id'''
172. sor:
!Többes szám
|-
| giehta "kéz" || gieđa'''s''' || gieđai'''n'''
|-
| Máhtte "Máté" || Máhte'''s''' || Máhti'''in'''
187. sor:
=== Illativus ===
Az illatívusz ragja egyes számban '''''-i''''', többes számban '''''-ide''''' vagy '''''-idda'''''. Egyes számban nem, de többes számban fokváltakozásban áll a ragozott alak. Egyes számban a diftongust tartalmazó
{| class="wikitable"
194. sor:
!Többes szám
|-
| giehta "kéz" || gihti'''i''' || gieđa'''ide'''
|-
| Máhtte "Máté" || Máhtti'''i''' || Máhti'''ide'''
204. sor:
| dállu "ház" || dállu'''i''' || dálu'''ide'''
|-
| viessu "szoba" || vissu'''i''' || viesu'''ide'''
|}
217. sor:
| giehta || giehta'''n'''
|-
| Máhtte "Máté" || Máhtte'''n'''
|-
| mánná "gyerek" || mánná'''n'''
|-
| áhčči "apa" || áhčči'''n'''
|-
| dállu "ház" || dállu'''n'''
239. sor:
!genetívusz/akkuzatívusz
|-
|1. személy (egyes) || '''én''' || mun || '''enyém, engem''' || mu
|-
|2. személy (egyes) || '''te''' || don || '''tied, téged''' || du
|-
|3. személy (egyes) || '''ő''' || son || '''övé, őt''' || su
|-
|1. személy (kettes) || '''mi ketten''' || moai || '''kettőnké, kettőnket''' || munno
|-
|2. személy (kettes) || '''ti ketten''' || doai || '''kettőtöké, kettőnket''' || dudno
|- ▼
|3.személy (kettes) || '''ők ketten''' || soai || '''kettőjüké, kettőjüket''' || sudno▼
|-
|
|-
|
|-
|
▲|3. személy (
|}
273. sor:
|-
|Illatívusz || sutnje || sudnuide || sidjiide
|-
|Komitatívusz || suinna || sudnuin || singuin
|-
290. sor:
== Irodalom ==
* Pekka Sammallahti: Sámi-suoma-sámui sátnegirji. Girjegiisá, Ohcejohka, 1993. {{ISBN|951-8939-28-4}}
* Kirsten Pope - Máret Sárá: Eatnigiella. Goiellaoahpu váldogirji. Davvi Girji, Kárásjohka, 2004. {{ISBN|82-7374-506-6}}
* Heidi Guttorn Einarsen: Searvva fal. Davvi Girji, 2005. {{ISBN|82-7374-509-0}}
* Tor Magne Berg - Veikko holmberg: Amma mis nie. Giellahárjehusat. Idut 1998. {{ISBN|82-7601-015-6}}
* Domokos Johanna: A norvég-lapp nyelv helyesírásának története. In: Ünnepi könyv
== További információk ==
| |||