„Giovanni da Pian del Carpine” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (Diplomaták kategória hozzáadva (a HotCattel))
|iskolái= <!-- Wikidata: p69 -->
|kitüntetései= <!-- Wikidata: p166 -->
 
<!-- + Sportolók szócikkeihez -->
|magasság =
|súly =
 
|megjegyzés =
|aláírás= <!-- Wikidata: p109 -->
Giovanni da Pian del Carpine az olaszországi Pian del Carpine községben (ma [[Magione]]) született, [[Perugia]] mellett 1182 körül. [[Assisi Szent Ferenc]] tanítványa, aki 1221-ben Németországba küldte, a [[ferences rend]] terjesztésére. Itt 1230-ban tartományfőnök (provinciális) lett. Utóbb Spanyolországban és Szászországban dolgozott.
 
[[IV. Ince pápa]] 1245-ben a [[első lyoni zsinat|lyoni zsinat]] előzményeként követségbe küldte „''tatárok királyához''”. 1245. április 16-án indult el [[Lyon]]ból Stephanus Bohemus baráttal, kesőbbkésőbb Lengyelországban csatlakozott hozzájuk a lengyel nemzetiségű rendtársa, Benedictus Polonus (Benedykt Polak) barát (1200 körül - 1280 körül), aki tolmácsa volt az utazás során. Plano Carpini juttatta el a ''[[Cum non solum]]'' c. pápai bullát az [[Arany Horda]] vezetőjéhez, [[Batu kán]]hoz, aki a [[muhi csata|muhi csatában]] zsákmányolt királyi sátorban fogadta. Innen továbbutazott a [[Mongol Birodalom]] [[Güjük mongol nagykán|nagykánjához]] [[Karakorum (romváros)|Karakorumba]]. 1247 őszén érkezett vissza Lyonba, a pápa udvarába Güjük nagykán válaszával. 1248-tól haláláig a dalmáciai [[Antivari]] érseke volt.
 
Egyetlen fennmaradt műve úti jelentése, mely a mongol birodalom belső viszonyairól írt részletes ismertetés. Éles szemű megfigyelő és kiváló rendszerező elme volt. Művében beszámolt a [[tatárjárás|magyar hadjárat]] során elesett tatárok nagy számáról.<ref>„''A másik temetőben azokat helyezik el, akiket Magyarországon öltek meg, ott ugyanis sokan lelték halálukat. Ezeket a temetőket senki nem meri megközelíteni az ügyeletükre rendelt őrökön kívül''”. Katona, 223. o.</ref>
== Műve ==
* ''Az általunk tatároknak nevezett mongolok histórája'' (Historia Mongalorum quos nos Tartaros appellamus)
* ''Liber Tartarorum'', edited under the title Relations des Mongols ou Tartares, by d'Avezac (Paris, 1838).
 
== Jegyzetek ==
* [[Katona Tamás (történész)|Katona Tamás]] (szerk.): ''A tatárjárás emlékezete''. Magyar Helikon, 1981. 214-276. o.
* [http://mek.oszk.hu/06100/06172/html/julianus0018.html Güjük kán levele IV. Ince pápához (MEK)]
 
== További információk ==
* [https://archive.org/stream/textsversionsofj00hakluoft#page/n11 The texts and versions of John de Plano Carpini and William de Rubruquis, as printed for the first time by Hakluyt in 1598, together with some shorter pieces; edited by C. Raymond Beazley]