„Krieger Sámuel (térképész)” változatai közötti eltérés

 
Tanulmányait 1766 és 1768 között a [[bécs]]i hadmérnöki akadémián végezte. Előbb [[Sopron vármegye]] mérnökeként kezdett dolgozni, majd 1779-től évi 800 forintos fizetéssel a [[Helytartótanács]], ill. a Hajózási Igazgatóság, később az Országos Építészeti Igazgatóság királyi mérnöke lett. Korának egyik elismert szaktekintélyeként felvételei nagy felkészültségről tanúskodnak, de összefoglaló lapjai nem érik el [[Mikoviny Sámuel]] jóval korábbi munkáinak színvonalát. A Helytartótanács 1771 végén elrendelte a tolnai Sárvíz mente vízmérnöki felmérését és lecsapolási tervének elkészítését, majd röviddel ezt követően a Balaton hasonló felmérését is.<ref>[http://archive.li/BdVtl#selection-237.51-237.233 Honismeret 2000/2, Vízimunkálatok a Sió-Kapos-Sárvíz vízrendszerén a XVIII-XIX. században], archive.li</ref> Krieger [[1776]]-ban készített tervet a [[Sió]]<ref>[https://maps.hungaricana.hu/hu/OSZKTerkeptar/2264/ elaboravit Samuel Krieger Mappa exhibens fluvium Sio a lacum Balaton usque confluxum cum fluvio Sárviz.], maps.hungaricana.hu</ref>, a [[Kapos]] szabályozására és a [[Balaton]] tavának a lecsapolására<ref name=Bendefy>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/HidrologiaiTajekoztato_1973/?pg=67&layout=s DR. Bendefy László: Krieger Sámuel 1776. év tervezete a Ralaton lecsapolásáról ], library.hungaricana.hu</ref><ref>[https://24.hu/tudomany/2014/07/23/le-akartak-csapolni-a-balatont/ Le akarták csapolni a Balatont], 24.hu</ref> és részt vett a korabeli szabályozási munkálatok felülvizsgálatában. Elkészítette a Balaton kiszárítási tervét, tervei szerint három fokozatban képzelte el a tó hatalmas víztömegének elvezetését, a víz elvezetése után csak egy keskeny hajózható csatornát hagytak volna meg, aminek a nyomvonala végig vezetett volna a tó egész hosszában, Keszthelytől Siófokig.<ref>[http://www.hetek.hu/eletmod/201708/a_balaton_dicserete A Balaton dicsérete], hetek.hu</ref> 1764 és 1780 között, szabályozási terveket készített a [[Dráva|Drávára]], a [[Duna]] mohácsi szakaszára, valamint a [[Mosoni-Duna]] fattyúágra is. Főműve: ''Regni Hungariae in suos circulos et comitatus divisi tabula nova''<ref>[https://maps.hungaricana.hu/hu/MOLTerkeptar/11907/?list=eyJmaWx0ZXJzIjogeyJGT1JSIjogWyJIVEkiXX0sICJxdWVyeSI6ICJTWk89KGR1bmEpIn0 Regni Hungariae in suos circulos et comitatus divisi tabula nova],maps.hungaricana.hu</ref> Krieger megállapításai szerint a Balaton elmocsarasodásához alapvető mértékben hozzájárult a tó természetes vízleeresztő árkainak eliszaposodása illetve a néhány helyen megtörtént mesterséges elrekesztése, amelynek okai szerinte a [[malom|malmok]] voltak. A javaslatai nyomán is, az 1751. évi XIV. törvénycikk a malomtulajdonosok számára elõírta, hogy „''a malomgátjaikat hordják el, és a malomhoz külön medret ásván, a folyóviz egy részét ugy vezessék el, hogy az elvezetés sem áradást ne okozzon, sem az innen vagy tulról közlekedõ hajóknak akadályul ne szolgáljon''”.<ref>[https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=75100014.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D25# 1751. évi XIV. törvénycikk az országban a közönségre nézve káros malmok megszüntetéséről], net.jogtar.hu</ref>
{{széles kép|Krieger Sámuel Balaton.jpg|750px|Krieger Sámuel Balaton-térképe 1776-ból, az első olyan térkép, amely a tó partvonalát térben helyesen ábrázolja és amely a legbecsesebb műszaki emlékeink közé tartozik. Térképe alapján tudjuk, hogy a Balaton összefüggő része volt még a [[Kis-Balaton]] keleti medencéje<ref>[http://mnl.gov.hu/a_het_dokumentuma/a_balaton_elso_valosaghu_terkepi_abrazolasa.html A Balaton első valósághű térképi ábrázolása], mnl.gov.hu</ref>}}
{{idézet2|''A Balaton tava nyugatról keletnek, hossztengelye mentén mérve 9 német mérföld (80,44 km), hosszúságú; szélessége változó; ahol legkeskenyebb: nem haladja meg a 600 ölet (1,14 km); közepes szélessége a 3000 ölet (5,69 km); legnagyobb szélessége pedig a 8000 ölet (15,170 kim). Három vármegyéhez tartozik; északon és nyugaton Zala, délen Somogy, keleten Veszprém megyék tartozéka, és mintegy 60 községet érint. Nevezetesebb mocsarai: észak felől a Hévízi, a Szigligeti, nyugatról a Zala folyó mocsarai, délről a Keresztúri. Fonyódi, Ordai, Csehi és az Ormándi, s végül a Boglári mocsár. De azért a különböző mocsarak mindegyike keletkezésének mégsem csupán a Balaton tavának vízállása az oka; figyelembe kell vennünk, hogy egyes mocsaraknak mintegy saját tulajdon patakjuk van, amely elárasztja őket (vizével); ezek eredete így értelmezhető. A távolabbi mocsarak közül Kővágóőrs közelében a Bornóchi, magyarul a Bornóti bozót, és a tapolcai (mocsarak) terjedelmük miatt érdemelnek figyelmet. A Balaton tó a Zala folyóból ered.…''|Krieger Sámuelnek a Saar—Sió—Kapós és Balaton-tó szabályozása ügyében előterjesztett javaslata és tervezete (OSZK. Fol. Lat. 3920—1776.)részlet <ref name=Bendefy/> }}
Krieger hatalmas méretű Balaton térképe [[Lázár deák]], Mikoviny Sámuel és [[Müller Ignác]] térképei<ref>[https://maps.hungaricana.hu/hu/HTITerkeptar/409/?list=eyJxdWVyeSI6ICJISUVSPShIVElIaWVyYXJjaHktMTgpIn0 A Magyar Királyság, Horvát-Szlavónia, Dalmácia, Erdély, valamint Bosznia, Szerbia, Bulgária és Havasalföld egy részének térképe 1769-ben.], maps.hungaricana.hu</ref>, metszetei és leírásai mellett az egyik legfontosabb és legmegbízhatóbb bizonyítéka a tó hajdani magas vízállásának.<ref name=Bendefy/>
13 538

szerkesztés