„Sümeghy József (zalai alispán)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Közigazgatási és politikai pályafutása: helyesírás! |
||
22. sor:
Sümeghy József [[1782]]. [[október 4.]]-én Bécsben tevékenykedett mint a Királyi Tábla jegyzője.<ref>A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 52. kötet - 215-217. oldal</ref> [[1786]]-ban alszolgabíró volt Zalában.<ref name="blazygy">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_01_blazyarpad/?query=SZO%3D(s%C3%BCmeghy%20j%C3%B3zsef)&pg=29&layout=s|title=Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében. 1711-1847. Zalai Gyűjtemény 1. Zalaegerszeg, 1974.}}</ref> [[1791]]. [[június 26.]]-án feleségül vette Muraszemenyén Jagasics Juliannát ([[1775]]-[[1804]]), Jagasics András zalai alispán és rábabogyószló Vajda Sára lányát. Az első gyermekük felsőeőri Bertha Ignácné Sümeghy Judit Mária (1792-1880) Söjtörön született, ahol Sümeghy József lakott és földbirtokokkal erdővel rendelkezett. [[1794]]. [[október 13.]]-án birtokadományt kapott [[Ferenc magyar király]]tól a Zala megyei Lovászira és Szentmargithára, és a Vas megyei Szentlérántra.<ref>A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 58. kötet - 267-270. oldal</ref>
[[1797]]-ben jáprai [[Spissich János]] zalai alispán, aki egyben a zalaegerszegi szabadkőműves páholy főmestere is volt,<ref>Zala Megye Ezer Éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére (Zalaegerszeg, 1996). Újjáépítés és a polgárosodás kezdetei (1690–1849). Németh József: A 18. század művelődése, a szabadkőművesség. 124.o.</ref> szembeszállt az uralkodó akaratával, mert nem akarta a nemesi felkelést kiáltani, hiszen állítása szerint csak az országgyűlés tudta volna ezt végrehajtani. Az uralkodó [[1797]]. [[április 25.]]-én leváltotta őt és az egész szabadkőműves szimpatizáló gárdáját és a
Közeli kapcsolatot ápolt a szintén királyhű gróf [[Amade Antal (író)|várkonyi Amadé Antal]], aki részben Sümeghy támogatásával [[1809]]. [[január 29.|január 29]]-én lett Zala megye főispáni helyettese. A bécsi udvar érdekeit képviselte alispánsága alatt, és ezzel nagy ellenszenvet szerzett a köznemességnek egy részétől.<ref name="Molnár András 2003"/> [[1808]]-ban, a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémia]] létrehozására, több nemes úrral együtt, Sümeghy József első alispán 1000 forintot ajánlott adományként.<ref name="ludovikaadomany">{{Cite web|url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5074|title=1812. évi II. törvénycikk. A katonai Ludovika-akadémia részére folytatólag tett ajánlatokról}}</ref> Egy évvel később, amikor kitört a Napóleoni háború, a nemesi felkelésre Sümeghy József alispán felajánlott egy lovasszemélyt, és szervezte, valamint vezette a megye védelmét a francia csapatok ellen.<ref name="nemesipenztar">{{Cite web|url=http://www.academia.edu/8901721/A_Zala_megyei_nemesi_p%C3%A9nzt%C3%A1r_-_egy_hitelint%C3%A9zet_sz%C3%BClet%C3%A9se|title=A Zala megyei nemesi pénztár - egy hitelintézet születése}}</ref> [[1809]]. [[augusztus 5.|augusztus 5]]-én jelentette, hogy a puskacsinálók Csáktornyára küldették.<ref name="zml.hufelkeles">{{Cite web|url=http://www.zml.hu/nyilvantartasok/earchivum/segedletek/lajstrom/iv.1i.nemesi.felkeles.1809.pdf|title=ZML. IV. 1i.
|