„Csehország földrajza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
|||
9. sor:
A negyedidőszakban az 1300 méter feletti hegységekben az eljegesedés [[glaciális]] formákat is kialakított, például az Óriás-hegységben, amelyeket azonban a [[periglaciális]] folyamatok sokfelé eltüntettek.{{refhely|Eurföldr}}
A röghegyvidék formakincse változatos és gazdag: jég csiszolta magasabb gerincek, széles fennsíkú, lapos hátú középhegységek, tűzhányókúpok és [[láva]]takarók váltakoznak süllyedéssel, lepusztulással és feltöltődéssel alakult medencékkel, réteglépcső-vidékekkel, árkokkal.{{refhely|Eurföldr}}
Az újharmadidőszak során a mai Csehország területe a környezeténél kevésbé töredezett szét, csak a peremei emelkedtek meg, így hozva létre a zárt Cseh-medencét, amelyet három oldalról is középhegységek vesznek körül. A negyedik oldalon a Cseh–Morva-dombság nem emelkedett hegységgé; attól keletre pedig az ősi Cseh-masszívum és a fiatal Kárpátok közötti terület medencévé süllyedt.{{refhely|Eurföldr}}
18. sor:
A Nyugati-Szudéták két része a rövid, változatos felépítésű [[Luzsicei-hegység]] (793 méter) és a magasabb (1122 méter) [[Jizera-hegység]]ből áll. Tőlük keletre helyezkedik el a Szudéták központi szakasza, az [[Óriás-hegység]] Csehország és az egész Közép-európai-röghegyvidék legmagasabb hegycsúcsával, az 1602 m magas [[Sněžka|Sněžkával]], ami 1300–1400 méter magas gránitfennsíkból emelkedik ki. A hegység két északnyugat-délkeleti csapásirányú gerincének anyaga [[gránit]] illetve [[pala (kőzet)|pala]]. A gránithát meredeken lejt Lengyelország felé, cseh oldala enyhébb lejtésű. Az Óriás-hegység területén a [[Würm-glaciális|legutóbbi jégkorszakban]] 15 gleccser, köztük függőgleccserek alakították a felszínt. A [[karrmező]]k területén tengerszemek jöttek létre; az egyik kárfülkéből ered az [[Elba (folyó)|Elba]]. Az Óriás-hegységtől délre fekszik a változatos szépségű turistavidék, az úgynevezett Cseh-paradicsom (Cesky ráj). A víz errefelé nagy tömegekben vésett itt ki különös sziklaalakzatokat.{{refhely|azonos=Sz29}}
Az Óriás-hegységtől keletre következik a lengyel határ mentén, a [[gneisz]]ből és palából épült Orlicei-hegység
A Szudéták keleti része is ércekben gazdag, kristályos kőzetekből álló, [[Variszkuszi-hegységrendszer|variszkuszi]] eredetű, ősi röghegység. Főbb részei: a Kralicei-havasok (1424 m), Rychlebi-hegység, legmagasabb csúcsa a Smrk (1125 m), majd a [[Jeszenik-hegység]] magasabb (Praděd, 1492 méter) és alacsonyabb csoportja. A periglaciális fagyaprózódás itt változatos formákat (kőfolyások, törmeléklejtők, sziklaképződmények, kőpoligonok) alakított ki. A hegylánc legkeletibb tagja az Oderai-hegység.{{refhely|Eurföldr}} Az Odera völgyétől keletre már a szerkezetileg a Kárpátokhoz tartozó Morva-Sziléziai-Beszkidek található. Itt helyezkedik el a Jablonkai-hágó, az egyik legfontosabb átjáró Észak-Szlovákia és Észak-Morvaország között.{{refhely|azonos=Sz30}}
53. sor:
Legfontosabb mellékfolyói balról a [[Moldva (folyó)|Moldva]], az [[Orlice]], a [[Metuje]], az [[Úpa]], jobbról a [[Mrlina]], [[Jizera]], [[Ploučnice]], [[Cidlina]].{{refhely|Szombathy|36. o.|azonos=Sz36}}
[[File:Berounka vyhled Tetin 4326.JPG|bélyeg|A Berounka völgye]]
Az Elba legnagyobb mellékfolyója, a Csehország nemzeti folyójának számító, hajózható Moldva (Vltava), 430 km-ével egyúttal a leghosszabb cseh folyó is. Két ágból ered a [[Šumava]] hegységben és Prága fölött, [[Mělník]]nél ömlik az Elbába. Legfontosabb jobb parti mellékfolyói a [[Třeboňi-medence]] tavainak, mocsarainak vizét levezető [[Lužnice]] és a [[Sázava]] a [[Cseh–Morva-dombság]] vizeivel. Bal parti fontos mellékfolyója az Otava és a Berounka. A [[Plzeň]]i-medence a vízgyűjtő medence klasszikus példája: a város közepén, hat felől futnak össze a vízfolyások.{{refhely|azonos=Sz36}}
A már egyesült Moldva és Elba legjelentősebb bal parti mellékfolyója az [[Ohře]], ismert német nevén ''Eger'' (ejtsd Éger), ami az [[Érchegység]] vizeit gyűjti össze.{{refhely|azonos=Sz36}}
Az [[Odera]]
A [[Morva (folyó)|Morva]] a Szudétákban fakad, délre vezető 358 km-es útján felveszi [[Morvaország]] vizeinek legnagyobb részét és [[Dévény]]nél ömlik a Dunába. Jelentősebb mellékfolyója az Ausztria és Csehország határán kanyargó [[Thaya]] (cseh neve ''Dyje'').{{refhely|azonos=Sz36}}
| |||