Főmenü megnyitása

Módosítások

132 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
a
Kiegészítés, pontosítás
Morell Mihály családja az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] felbomlása után kényszerült elhagyni szülőföldjét, [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházára]] költöztek, így Morell Mihály ifjúsága ehhez a városhoz kötődött, itt érettségizett a Szent László Gimnáziumban. Az [[1930-as évek]]ben folytatott felsőfokú tanulmányokat Budapesten a [[Magyar Képzőművészeti Egyetem|Magyar Képzőművészeti Főiskolán]], ahol rajzot és festészetet [[Glatz Oszkár]]tól tanult, szobrászatot pedig [[Kisfaludi Strobl Zsigmond]]tól. Diplomáját 1941-ben kapta kézhez.
 
Rövid ideig rajzot tanított Kiskunfélegyházán, festett és szobrászkodott, 1941-től a Hunnia Filmgyárban dolgozott, mint vágó. Első [[film]]jét [[Szőts István]]nal készítette [[Nyirő József]] ''Kopjafák'' és ''Havasok könyve'' című köteteinek elbeszélései alapján ''[[Emberek a havason]]'' című könyvébőlcímmel. Számos sikeres magyar film vágója volt, köztük, ''[[Ének a búzamezőkről (film)|Ének a búzamezőkről]]'', ''[[Gyöngyvirágtól lombhullásig]]'', ''[[A 9-es kórterem]]'', ''[[Légy jó mindhalálig (film, 1936)|Légy jó mindhalálig]]'', ''[[Pacsirta (film)|Pacsirta]]'', ''[[Szindbád (film)|Szindbád]].'' Képi látásmódja nagyban segítette az ő kiemelkedő filmvágó technikáját. 1941-ben állították fel [[Első világháború|I. világháború]]s emlékművét [[Kiskunfélegyháza|Kiskunfélegyházán]], melyet az 1997-es felújításkor a középpontban álló katona alakja mellett harci jeleneteket ábrázoló domborművekkel is díszített. A filmgyárban dolgozva sem hagyta abba a képzőművészettel való foglalkozást, továbbra is festett, s a [[Mafilm|Hunnia Filmgyár]] megrendelésére számos [[arckép|portrészobrot]] alkotott szakmai kiválóságokról, amelyek a Hunnia Filmgyár kertjében lettek elhelyezve. 1955-ben jutott műteremhez.
 
[[Naturalizmus (művészet)|Naturalista]], [[akadémizmus|historizáló]] stílusban kezdett alkotni, az [[1960-as évek]]től természet- és emberszemlélete az [[Absztrakt művészet|absztrakt]] és a geometrikus forma irányába nyitott, sőt a [[szürrealizmus]] is megérintette. Portrészobrai karakteresek, kisplasztikái mozgalmasak és elvontak. Szoborterveiről grafikákat készített, ezek a [[Kiskun Múzeum]] állandó kiállításán láthatók.
* [[Hegyi Barnabás (operatőr)|Hegyi Barnabás]] (bronz fejportré, 1979)
* [[Szász Péter]] (bronz mellszobor, 1984)
* [[RanódiRanódy László]] (bronz félalakos szobor, 1984)
* [[Homoki Nagy István]] (bronz mellszobor, 1984)
* [[Macskássy Gyula]] (bronz fejportré, 1987).
*1948 Forró mezők (Vágó)
*1947 [[Ének a búzamezőkről (film)|Ének a búzamezőkről]] (Vágó)
*1942 [[Emberek a havason]] (rendezőasszisztens, vágó)
{{oszlop-vége}}
 
14 210

szerkesztés