„Magyarországi országgyűlési választások a Horthy-rendszerben” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Bővebben|Magyarországi országgyűlési választások}}
A [[Magyarország 1919–1945 között|Horthy-rendszer]]ben (1919–1944) tartott magyarországi országgyűlési választások (korabeli hivatalos elnevezésén ''nemzetgyűlési választások'') részben nyílt, részben titkos rendszerben zajlottak, közös jellemzőjük pedig a választójog folyamatos változtatása volt a szélsőséges (elsősorban szélsőjobboldali, [[faji megkülönböztetés|fajvédő]]) pártok, elemek kiszorítása érdekében. Ennek
A Horthy-rendszert megelőző [[Magyarországi Tanácsköztársaság|Tanácsköztársaság]] választási törvénye a lakosság 57%-ának adott szavazójogot, számos túlkapása ellenére komoly előrelépés volt egy demokratikusabb választási rendszer elterjesztése felé. Minden 18. életévét betöltött állampolgár választhatott, nemre való tekintet nélkül. Tehát ekkor szavazhattak először a nők, a 18 és 24 év közöttiek, az ipari- és agrárproletariátus nagy része. A Tanácsköztársaság bukását követően ismét szigorodott a választójogi törvény. 1922-ben már csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolát végzett férfiak, valamint a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez mintegy 750 ezer fővel csökkentette a választásra jogosultak számát. Részben visszahozták a nyílt választást: a választás csupán Budapesten, agglomerációjában és a törvényhatósági városokban volt titkos. Az 1925. évi XXVI. törvény, és főként az azt követő 1938. évi XIX. törvény a választójog várt kiterjesztése helyett még tovább szűkítette a választójogot. A műveltségi cenzus szigorítása 250 ezer fővel csökkentette a választói létszámot. A választójog 6 év helyben lakást, a férfiak esetében a 26., a nők esetében a 30. életév betöltését és legalább 6 elemi osztály elvégzését írta elő. Bevezetésre került a többes választójog. A választók kétharmada 2 (listás és egyéni) szavazattal rendelkezett, a népesség 70%-a pedig egyáltalán nem szavazhatott. A Horthy-korszak szigorodó választójogi törvényei következtében az 1939-es országgyűlési választáson közel 400 ezerrel kevesebb választó volt, mint 1920-ban, miközben az ország népessége 15%-kal nőtt.
123. sor:
== Az 1922-es választások ==
A választásokat [[1922]]. [[május 28.|május 28-án]], [[június 1.|június 1-jén]], valamint [[június 12.|június 12-én]], [[június 13.|13-án]] és [[június 15.|15-én]] tartották. 1922-ben már csak a 24 éven felüli, 4 elemi iskolát végzett férfiak, továbbá a 30. életévüket betöltött, 6 elemit végzett nők szavazhattak. Ez az új rendelkezés nyomban mintegy 3/4 millióval csökkentette a választásra jogosultak számát. Változás volt az előző választáshoz képest, hogy a választás már
{| class="wikitable sortable"
!style="background:#CCDDEE; width: 22em" | Szervezet
302. sor:
| style="text-align:center" |149
| style="text-align:center" |61,07%
|align=center
|-
| keresztény
| style="text-align:center" |39
| style="text-align:center" |15,98%
|align=center
|-
| kisgazda
| style="text-align:center" |8
| style="text-align:center" |3,28%
|align=center
|-
|liberális
322. sor:
| style="text-align:center" |26
| style="text-align:center" |10,66%
|align=center
|-
|pártonkívüli
511. sor:
| style="text-align:center" |170
| style="text-align:center" |69,38%
|align=center
|-
| keresztény
| style="text-align:center" |35
| style="text-align:center" |14,29%
|align=center
|-
| kisgazda
531. sor:
| style="text-align:center" |15
| style="text-align:center" |6,12%
|align=center
|-
|pártonkívüli
857. sor:
| style="text-align:center" |158
| style="text-align:center" |64,49%
|align=center
|-
| keresztény
| style="text-align:center" |37
| style="text-align:center" |15,1%
|align=center
|-
| kisgazda
877. sor:
| style="text-align:center" |14
| style="text-align:center" |5,71%
|align=center
|-
|pártonkívüli
938. sor:
== Az 1935-ös választások ==
A választásokat [[1935]]. [[március 31.|március 31]]-től [[április 4.|április 4-ig]], valamint április 6-7-én tartották. A
{| class="wikitable sortable"
1 134. sor:
| style="text-align:center" |130-140
| style="text-align:center" |53,06% - 57,14%
|align=center
|-
| konzervatív (nem Gömbös-párti)
| style="text-align:center" |30-40
| style="text-align:center" |12,24% - 16,32%
|align=center
|-
| konzervatív ellenzék
| style="text-align:center" |6
| style="text-align:center" |2,45
|align=center
|-
| keresztény-konzervatív
| style="text-align:center" |17
| style="text-align:center" |6,94%
|align=center
|-
| fajvédő
| style="text-align:center" |2
| style="text-align:center" |0,82%
|align=center
|-
| nemzetiszocialista
| style="text-align:center" |3
| style="text-align:center" |1,22%
|align=center
|-
| kisgazda
| style="text-align:center" |24
| style="text-align:center" |9,8%
|align=center
|-
|liberális
1 174. sor:
| style="text-align:center" |11
| style="text-align:center" |4,49%
|align=center
|-
|pártonkívüli
1 435. sor:
| style="text-align:center" |5
| style="text-align:center" |1,92%
|align=center
|-
|pártonkívüli
| |||