Főmenü megnyitása

Módosítások

kékít és formáz
=== Ifjúkora ===
 
[[SztagiraSztágira|Sztageirában]], a Khalkidiké-félszigeten fekvő [[trákia]]i görög gyarmatvárosban született a 99. olimpiász első évében,<ref>[[Apollodórosz (történetíró)|Apollodórosz]]: ''Khronika''. („''Időrend''”). Idézi: [[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv. 1. fej. [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D1 (angol szöveg)]. Hiv. beill.: 2010. július 30. Vö.: „Apollodórosz Chronikája szerint, a 99. olimpiász első évében született ...'' ”</ref><ref>V.ö. [[Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)|Halikarnasszoszi Dionüsziosz]] [[Ammaeus]]hoz írt egyik [http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm levelének] szövegével: „''Arisztotelész, aki Nikomakhosz fia volt ... a 99. Olimpiász alatt született” (i. e. 384 - i. e. 381); „Diotrephész [[athén]]i [[arkhón]]ságának évében.''” (i. e. 384/383). Hiv. beillesztése: 2010. július 25.</ref> a [[Gergely-naptár|mi naptárunk]] szerint [[i. e. 384]]-ben.
 
Apja, [[Stagirai Nikomakhosz|Nikomakhosz]] családja valószínűleg [[Messzéné]]ből jött Sztagirába az i. e. 8. v. 7. században.<ref>[[Ulrich von Wilamowitz-Moellendorf]]: ''Aristoteles und Athen''; 1.311; idézi: [[David Ross|Ross, David]]: ''Arisztotelész''. ''Historia philosophiae'' sorozat. Osiris, Bp., [[2001]] {{ISBN|963-389-116-7}}. 9. o.</ref> Anyja, Phaisztisz<ref>Ferge: ''Az idegen'' (ld. [[#Források|források]]); a latinos Phaetis alakot közli; 180. old.</ref> családja [[ChalcisKalkísz]]ból eredtszármazott.<ref name="ross9">[[David Ross|Ross, David]]: ''Arisztotelész''; 9. old.</ref> Ráadásul mindkét szülő tekintélyes [[orvos]]i családból származtatta magát. [[Diogenész Laertiosz]] [[Szmürnai Hermipposz|Hermipposzra]] hivatkozva azt állítja, hogy Nikomakhosz egy olyan, Makhaón<ref>Ld. még ''[http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/066/pc006659.html#6 Machaon]''; a ''[[A Pallas nagy lexikona|Pallas Nagylexikonában]]''.</ref> fia Nikomakhosznak nevezett őstől származtatta magát, aki magának [[Aszklépiosz]]nak volt az unokája.<ref name="dl" /> Apja családja épp ezért „aszklepiadésznek” (aszklépioszt tisztelőknek), vagyis – mai szóval – az orvosok ipartestületébe tartozónak számított, maga az apa pedig [[orvos]]a és barátja volt [[II. Amüntasz]]nak, [[Makedónia]] királyának.<ref name="ross9" /><ref>[[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv. 1. fej. [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D1 (angol szöveg)]. Hiv. beill.: 2010. július 25. A szerző [[Szmürnai Hermipposz|Hermipposz]] „''Arisztotelészről''” c. írását idézi mint a családról szóló adatok forrását.</ref>
 
Arisztotelész számos életrajzírója feltételezi, hogy Nikomakhosz a [[Makedónia|makedón]] fővárosba, [[Pella|Pellába]], ahová munkája kötötte, magával vitte Arisztotelészt is, így a kisfiú gyermekkorát már ott töltötte, segédkezvén apjának orvosi munkájában.<ref name="ross9" /> [[Galénosz]]tól tudjuk (''De Anatomicis Administrationibus'', II.1., vol. II. 280 K.), hogy a görög orvoscsaládokban nevelődő ifjak boncolni tanultak, továbbá korán elkezdték elsajátítani apjuktól a mesterséget, miközben inaskodtak. Valószínűleg az orvosi családból eredeztethető nemcsak Arisztotelész [[biológia]]i és [[természettudomány]]os érdeklődése; hanem későbbi kapcsolata III. Alexandrosszal, azaz [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándorral]]. Amüntasz legkisebb fia, [[II. Philipposz makedón király|Fülöp]], a későbbi makedón király, körülbelül egykorú volt Arisztotelésszel, és valószínűleg már ekkor megszerette, úgyhogy később rábízta fia, Alexandrosz nevelését.<ref name="Pallas" /> A feltételezésnek (mármint, hogy Pellában élt) azonban ellentmondhat az, hogy Nikomakhosz és valószínűleg Phaisztisz is, nagyon hamar meghaltak.<ref name="cambrah">''[https://books.google.hu/books?id=vx251bK988gC&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false The Cambridge Ancient History]''. VI. köt. ''(The Fourth Century B. C.)''. [[Google, Inc.|Google]] könyvekbeli elektronikus könyv. 616.-617. old. Hiv. beill. 2010. július 25.</ref>
A filozófus még asszoszi tartózkodása idején beleszeretett Hermeiász fogadott és/vagy testvére <!--itt majd idézni kell D. L.-t, jelezendő, hogy a bizonytalanság tőle magától származik, nem vita eredménye--> lányába, a 18 éves kora körül járó<ref name="mactutor">J. J. O'Connor - E. F. Robertson: ''[http://www-groups.dcs.st-and.ac.uk/~history/Biographies/Aristotle.html Aristotle biography]''. Mactutor életrajz, beill. 2010. július 20.</ref> Püthiaszba, és amikor menekülniük kellett a perzsák elől, a [[Leszbosz]] szigetén fekvő [[Mütiléné]]be költöztek,<ref>[[Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)|Halikarnasszoszi Dionüsziosz]] [http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm levele] szerint ez Eubulosz [[arkhón]]ságának éve [[Athén]]ban. Hiv. beillesztése: 2010. július 25.</ref> ahol két évig éltek. Még Asszoszban, vagy később, Mütilénében [[i. e. 345]]-ben<ref name="pecz" /> össze is házasodtak. A házasság – amely kb. tíz évig, az asszony haláláig tarthatott, és egy szintén Püthiasz nevű leány születése is megkoronázta<ref name="mactutor" /> – boldog volt; a filozófus végrendeletének utolsó mondataiban meghagyta, hogy csontjait Püthiaszéivel együtt temessék el.<ref name="dl" />
 
Aligha kétséges, hogy Leszboszon teljesítette ki [[állatrendszertan]]i ismereteit, melyek kutatásába már korábban belekezdett, a tengeri és egyéb élőlények végtelen változatosságának hatására keletkezett [[biológia]]i tapasztalatai igen erősen rányomják bélyegüket Arisztotelész [[logika]]i munkáira is (erre utal a logikai fajok, nemek és kategóriák bevezetése és egész hierarchiába rendezése, de a logikai művekben előforduló rengeteg állat- és növényrendszertani példa is). Valószínűleg ebben az időszakban, 355 és 340 között írta ''[[ArisztotelészMetafizika metafizikája(Arisztotelész)|Metafizika]]'' című művének legrégebbi részeit, az A és B könyvet, melyekben még egyértelműen mint a platonizmus híve többes szám első személyben beszél („mi, Platón tanainak követői”<ref name="miplatonikusok" />), valamint az ''[[Organon (Arisztotelész)|Organon]]'' könyveinek tőle származó (nagy) részét is.<ref name="szalai" />
 
=== Nagy Sándor nevelőjeként ===
# [[Diogenész Laertiosz]]: ''Vita Aristotelis'' (3. század vége);<ref name="dl" /> életrajzot, írásjegyzéket, a Filozófus végrendeletét és [[doxográfia|doxográfiáját]] (tanításainak összefoglalását) tartalmazza, fő (és a modern életrajzírók szerint kritikátlanul kezelt) forrása a [[szmürnai Hermipposz]] i. e. 200 körüli, Arisztotelészbarátnak tekinthető, a korabeli alexandriai életrajzírói stílusnak megfelelően anekdotákkal fűszerezett műve (elveszett), illetve Apollodoros ''Chronia'' c. írása. Laertiosz életrajza – problémái ellenére – máig a legfontosabb, legmegbízhatóbb és legrészletesebb életrajzi forrás, ráadásul az egyik legkorábbi, amely nem csak töredékesen, hanem teljesen fennmaradt.<ref name="lewes" /><ref>Ld. Ross, 9. old. 1. lábj.</ref>
# ''Vita Hesychii'' avagy ''Menagiana:'' a fenti Laertios-művel azonos forrásokból táplálkozó, ahhoz hasonló összetételű, ismeretlen szerzőjű, rövidebb biográfia.
# [[Klaudiosz Ptolemaiosz|Ptolemaiosz]]: ''Vita Aristotelis,'' kilenc szövegváltozatban fennmaradt, melyek közül egyesek az ''[[Organon (Arisztotelész)|Organon]]'' 5. sz.-i kiadásainak előszavául szolgáltak.
# egyéb, rövidebb források, mint pl. a [[Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)|halikarnasszoszi Dionüsziosz]] egy néhány bekezdésből álló levele [[Ammaeus]]hoz,<ref>A levél életrajzi részének ''[http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm angol szövege]''. Hiv. beill. 2010. július 25.</ref> [[Augustus római császár|Augustus császár]] kortársához. A levél a legkorábbi megbízhatónak tartott és fenn is maradt Arisztotelész-életrajz.
 
Mindeme legendák nagyon valószínűtlenek, ill. egyszerűen nem igazak: Arisztotelész Platón második szicíliai útja után is még sokáig bizonyíthatóan akadémistának számított; és nem nyitott önálló iskolát.<ref name="zeller12">[[Eduard Gottlob Zeller|E. G. Zeller]]: ''[http://www.archive.org/stream/aristotleandear01zellgoog#page/n29/mode/1up Aristotle and the Earlier Peripatetics]''. [[Google, Inc.|Google]] könyvekbeli elektronikus könyv (angol nyelven). Angolra fordította: B. F. C. Costelloe és J. M. Muirhead. 12. old. Hiv. beill. 2010. augusztus 9.</ref>
 
A műveiben fennmaradt, Platónt valóban – de közel sem tiszteletlenül – cáfoló részletek is egészen más fényben mutatják a mesterrel folytatott vitákat. Mielőtt ''[[Arisztotelész etikája|Etikájában]]'' Platón [[Idealizmus|eszmetanának]] cáfolatába kezd, a személyes barátság érzelmeit fejezi ki iránta, de – mint mondja – a tudományban néha félre kell tenni a személyes érzelmeket és csak az [[Igazság (filozófia)|igazság]] védelmére gondolni: „és ámbár az igazság és a barátság, mindkettő igen drága előttem, szent kötelesség elsőséget adni az igazságnak”.<ref>''[[Nikomakhoszi Etika]]'', ''1096a 11.–17.''</ref> A ''[[ArisztotelészMetafizika metafizikája(Arisztotelész)|Metafizikában]]'' is több helyen Platón követőjének nevezi magát,<ref name="miplatonikusok">Arisztotelész: ''[[ArisztotelészMetafizika metafizikája(Arisztotelész)|Metafizika]]''; I. (A) 9.; 990b 15-16 és 992a 16.</ref> és fájlalja, hogy tudományosan cáfolnia kell azokat, akik gondolkodásban is annyira közel állnak hozzá.<ref name="Pallas" /><ref name="willsmith" /> Egy [[Werner Jaeger]]től eredő, de más filozófiatörténészek és filológusok által is vallott nézet szerint – melyet [[W. K. C. Guthrie]] „genetikus (fejlődéselvű)” megközelítésnek nevezett<ref>[[William Keith Chambers Guthrie|W. K. C. Guthrie]]: ''[https://books.google.hu/books?id=8EG0yV0cGoEC&dq=Guthier+Aristotle&source=gbs_navlinks_s A history of Greek philosophy: Aristotle : an encounter]''. [[Google, Inc.|Google]] Könyvekbeli elektronikus könyv; hiv. beill. 2010. július 29. 5. old. lábj.</ref> – a Stagirita életművét hitelesebb a Platón eszméitől való folyamatos, lassú, és sohasem teljes távolodásként felfoni, mintsem az azokkal való radikális szakításnak gondolni.<ref name="szalai" /><ref>Bővebben: ''[[Organon (Arisztotelész)#Az Organon írásainak keletkezési sorrendjéről|Organon]]'' szócikk, „''Az Organon írásainak keletkezési sorrendjéről''” c. fej.</ref>
 
Az akadémisták között egyáltalán nem volt szokatlan eltérni Platón tanaitól: megtette nemcsak a [[pontoszi Hérakleidész]], hanem a két „vezetőhelyettes”: [[Knidoszi Eudoxosz|Eudoxosz]] és [[Szpeuszipposz]] is. Utóbbi ugyanúgy elvetette az ideatant, mint Arisztotelész.<ref>Zeller: ''[http://www.archive.org/stream/aristotleandear01zellgoog#page/n29/mode/1up Aristotle and the Earlier Peripatetics]''. [[Google, Inc.|Google]] könyvekbeli elektronikus könyv (angol nyelven). Angolra fordította: B. F. C. Costelloe és J. M. Muirhead. Hiv. beill. 2010. augusztus 9.</ref>
** A '''szintagmatikus''' (kb. „megszerkesztett”) írások pedig az egyes tudományok rendszerező kifejtései. Az arisztotelészi iskolai iratok programjával Arisztotelész Platón nevelési programjára válaszol: szemben [[Állam (dialógus)|Az Állam]] VII. könyvében az ideális állam vezetői számára előírt, a matematikai tudományokból kiinduló és a [[dialektika|dialektikában]] kiteljesedő egységes tanmenettel, az iskolai iratokban megtestesülő ''aporétikus módszer'' a filozófiai megismerést a legkülönbözőbb empirikus ismeretek és nyelvhasználati konvenciók teljes körű feldolgozása során felmerülő nehézségek – az [[aporia (filozófia)|aporiák]] – feltárására és a róluk szóló teoretikus számadásra alapozza.
 
Arisztotelész műveiről különféle ókori listák maradtak meg, pl. egy [[Diogenész Laertiosz]]tól, amely valószínűleg [[Szmürnai Hermipposz|Hermipposz]] hasonló listáján alapul, de azzal nem mindenben egyezik meg. Az egyik, amelynek a szerzője egy [[Ptolemaiosz]] nevű peripatetikus, ezerre teszi Arisztotelész könyveinek számát. Más listák vélhetően [[Rhodoszi Andronikosz|Andronikosz]] arisztotelészi „életmű-kiadásán” alapulnak.
 
Bármennyire is megbízhatatlanok e jegyzékek, az még ezek és a fennmaradt töredékek egybevetéséből is bizonyos, hogy Arisztotelész munkásságának óriási része elveszett.
* 6. ''Szofisztikus cáfolatok'' (értsd: [[A szofista|szofista]] ellentmondások, álokoskodások).
 
Nem tudjuk biztosan, ez az összefoglalás és a művek sorrendezése mennyire érinti Arisztotelész eredeti szándékait, és ez ma már nem is kideríthető, mert a tanítványok és kommentátorok teleírták a műveket olyan részletekkel és megjegyzésekkel, melyek össze-vissza hivatkoznak nyilvánvalóan később írt munkákra. A Kr. u. 200 körül élt [[arisztoteliánusok|peripatetikus]] kommentátor, [[aphrodisziasziAphrodisziaszi Alexandrosz]] alkalmazta a logikai művek megjelölésére az „organon” (ớργανον), azaz „eszköz, szerszám” elnevezést, minden bizonnyal a bevett iskolai szóhasználatnak megfelelően (már Kr. e. 50 körül a rhodoszi peripatetikus, [[rhodoszi Andronikosz|Andronikosz]] is ilyen cím alatt adta ki e logikai munkákat.
 
Az ''Organon'' kifejezetten akroamatikus jellegű, használták a Lükeionban folyó tanításhoz. A mű színvonala erősen változó: néhol majdnem olyan vázlatos, mintha előadáshoz készített emlékeztető jegyzet volna, és egyes részei valószínűleg be is töltöttek ilyen szerepet (pl. a ''Katégoriák'' végső fejezetei erősen hüpomnématikus jellegűek), máshol részletezőbb és didaktikailag átgondolt, máshol egyenesen olyan könnyen olvasható, mintha szándékosan kezdő tanulóknak írták volna (pl. a ''Herméneutika''). A mű részei Arisztotelész életének különféle korszakaiban születtek; a részleteket lásd az [[Organon (Arisztotelész)|Organon]] című szócikkben.
[[Fájl:Aristotle Cod. vindob. phil. gr. 64.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|Arisztotelész ábrázolása egy régi kódexben (''Historia naturalis'', Róma, 1457 (''Cod. vindob. phil. gr.'' 64))]]
 
Arisztotelész tekintélye a [[Nikolausz Kopernikusz|kopernikuszi elmélet]] 1543-as nyilvánosságra hozatalával végleg kezdett megingani, s ezt a kegyvesztést [[Johannes Kepler|Kepler]] és [[Galileo Galilei|Galilei]] csak megerősítették. Az arisztotelészi elmélet szerint a földi dolgok egyenes vonalban mozognak, így pl. sokáig azt tartották, hogy egy lövedék vízszintesen mozog, majd hirtelen elkezd függőlegesen zuhanni; Galilei elmélete, miszerint a lövedék parabola-pályát ír le, megdöbbentette arisztoteliánus kollégáit. A [[reneszánsz]] kora egyúttal Platón tanulmányozását is újjáélesztette mely végleg lerombolta a merev [[skolasztikaSkolasztikus filozófia|skolasztikus]] módszert, így immár bárki szabadon választhatott közte és Arisztotelész között. A végső csapást Arisztotelész fizikájának megdönthetetlenségére [[Isaac Newton|Newton]] első mozgástörvénye (melyet korábban Galilei fogalmazott meg) adta. Ez a törvény kimondja, hogy minden magára hagyott test, ha már mozgásban van, egyenes vonalban, egyenletes sebességgel tovább fog mozogni. Így tehát külső okra nem a mozgásnak, hanem a mozgás megváltoztatásának magyarázatára van szükség. A körmozgás, amit Arisztotelész az égitestek „természetes” mozgásának, valamint az első mozgásnak nevezett, a mozgásirány folytonos megváltozását feltételezi, s ez olyan erőt kíván, amely a kör középpontja fele irányul, ahogyan az Newton gravitációs törvényéből kiderül.
 
A 17. század filozófiai gondolkodására a skolasztikával s vele egyben Arisztotelésszel való szembefordulás a jellemző. Arisztotelész helyébe más antik filozófiai irányzatok elevenedtek fel, mint a [[démokritosz]]i-[[epikurosz]]i atomelmélet, valamint a [[püthagoreusok]] matematikán alapuló világmagyarázata.
 
Arisztotelésszel szinte valamennyi újkori és jelenkori filozófus foglalkozott, bár a kései középkorhoz képest inkább vitatkoztak vele, mintsem feltétlen igazságként fogadták el tanait. Számos tanulmány és kommentár született, filozófiáját továbbfejlesztették, vagy új ágakat építettek ki belőle – ilyen például [[Martin Heidegger]] [[fenomenológia|fenomenológiája]].
 
== Egyéb ==
* Arisztotelész szobrai nagyon népszerűek voltak a császárkori [[Római Birodalom|Rómában]], a módosabb polgárok igyekeztek legalább egy másolatot beszerezni, elkészítettni és felállítani. [[Decimus Iunius Iuvenalis|Juvenalis]], a költő egyik írásában megjegyezte: „nincs tökéletes [[kert]] Arisztotelész- vagy Pittakosz-portré nélkül”.<ref>''[http://www.stoa.org/projects/demos/portraits.pdf Athenian Political Art ...]'' ([[Portable Document Format|PDF]], angol nyelven); hiv. beill. 2010. július 25.</ref>
* [[1977]]-ben az [[Áj Hánum]]-i hellén városmaradvány régészeti feltárása során olyan filozófiai mű töredékeit találták egy elbomlott papirusz kövekre szívódott írásjeleiben, amely Arisztotelész fiatalkori művéből is származhat.<ref>Kraft András: ''[http://phil.elte.hu/students/files/tdk/2008/konf/Kraft%20-%20arisztotelesz.pdf Az ai Khanoum-i filozófiai töredék] {{Wayback|url=http://phil.elte.hu/students/files/tdk/2008/konf/Kraft%20-%20arisztotelesz.pdf# |date=20110922153422 }}''</ref>
* 2006-ban egy szenzációs [[filológia]]i felfedezés révén eredeti, eddig ismeretlen, az [[aphrodisiasiAphrodisziaszi Alexandrosz]]tól származó Arisztotelész-kommentárok kerültek elő egy amerikai tulajdonban lévő bizánci [[palimpszeszt]] imagyűjteményben (hét eredeti Arkhimédesz-értekezéssel és [[Hüpereidész]] egy makedónellenes beszédével együtt). A londoni Walters Art Museumban helyt kapott anyag árverés útján magántulajdonba került, de kutatása folytatódik, s abban magyarok is jelentős részt kaptak.<ref>''Egyedül Marathónál.'' MN magazin, 2007. április 7.</ref><ref>''[http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=18353&print=1 Magyar kutatók fejtik meg az Arkhimédész-palimpszesztet]''. Múlt-kor történelmi portál. Link beill. 2010. augusztus 13.</ref><ref>''[http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=17301 Tudományos szenzáció: megtalálták Arisztotelész elveszett kommentárját]''. Múlt-kor történelmi portál. 2010. augusztus 13.</ref>
<!--* Arisztotelész első házasságát (Püthiasszal) 37 éves korában kötötte, felesége 18 éves volt. A ''[[Politika (Arisztotelész-mű)|Politikában]]'' megállapítván a házasság számára ideális életkort, a férfiak számára ezt 37, a nők számára 18 évesre teszi.-->
* <!--Több életrajz (Pl. Ross vagy Pecz) Sztageirát azonosítja a [[Sztavrosz]] nevű várossal. Ez valójában 15 km-re van az egykori polisztól, de valóban a legközelebbi város.-->
* 2016 májusában régészek olyan síremléket találtak, mely vélhetően Arisztotelész számára épült.<ref>[https://index.hu/tudomany/tortenelem/2016/05/27/arisztotelesz_sirjat_talalhattak_meg/ Arisztotelész sírját találhatták meg]. Index. Beill.: 2016-05-28.</ref>
 
== Lásd még ==
=== Filozófiája ===
[[Arisztotelész államformatana|Államformatan]] – [[Arisztotelész etikája|Etika]] – [[Arisztotelész gazdaságbölcselete|Gazdaságbölcselet]] – [[Arisztotelész logikája|Logika]] – [[Arisztotelész metafizikája|Metafizika]] – [[Arisztotelész természetfilozófiája|Természetfilozófia]]
 
=== Egyéb ===
 
* [[Arisztotelianizmus]] avagy [[Peripatetikusok]]
* [[Organon (Arisztotelész)|Organon]]
 
=== Személyek ===
==== Fontosabb kortársak ====
* [[III. Alexandrosz makedón király|Alexandrosz (Nagy Sándor)]] (tanítvány, nevelt) – [[Antipatrosz]] (barát) – [[Iszokratész]] (mester és/vagy ellenfél) – [[Platón]] (mester)
 
==== Filozófustanítványok ====
 
* [[Arisztoxenosz|taraszi Arisztoxenosz]] – [[Démétriosz Phaléreusz|phaléroni Démétriosz]] – [[ciprusi Eudémosz]] – [[Eudémosz|rodoszi Eudémosz]] – [[Hermeiasz (uralkodó)]] – [[Kalliszthenész]] – [[Phaniasz (filozófus)|Phaniasz]] – [[Theodektész]] – [[Theophrasztosz]] – [[Xenokratész]]
 
=== Egyéb ===
* [[Arisztotelész és Phüllisz]] (kora középkori [[legenda]])<ref>''[http://lexikon.katolikus.hu/A/Arisztotel%C3%A9sz.html Arisztotelész]''. [[Magyar katolikus lexikon]] (online vált.). Link beill. 2010. július 20.</ref>
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== Fontosabb forrásokForrások ==
 
* Arisztotelész: Politika. Gondolat, Bp., 1994. {{ISBN|963-282-726-0}} .
* Anzenbacher, Arno: ''Bevezetés a filozófiába'' ''(Einführung in die Philosophie).'' Herder Kiadó, Bp., 1995. {{ISBN|963-7484-04-3}}.
* [[Jelentős ókori történetírók listája]]
* [[Ókori görög irodalom]]
 
=== Filozófiája ===
[[Arisztotelész államformatana|Államformatan]] – [[Arisztotelész etikája|Etika]] – [[Arisztotelész gazdaságbölcselete|Gazdaságbölcselet]] – [[Arisztotelész logikája|Logika]] – [[ArisztotelészMetafizika metafizikája(Arisztotelész)|Metafizika]] – [[Arisztotelész természetfilozófiája|Természetfilozófia]]
 
=== Egyéb ===
* [[Arisztoteliánusok|Arisztotelianizmus]] avagy [[Peripatetikusok]]
* [[Organon (Arisztotelész)|Organon]]
 
=== Személyek ===
==== Fontosabb kortársak ====
* [[III. Alexandrosz makedón király|Alexandrosz (Nagy Sándor)]] (tanítvány, nevelt) – [[Antipatrosz]] (barát) – [[Iszokratész]] (mester és/vagy ellenfél) – [[Platón]] (mester)
 
==== Filozófustanítványok ====
 
* [[Arisztoxenosz|taraszi Arisztoxenosz]] – [[Démétriosz Phaléreusz|phaléroni Démétriosz]] – [[ciprusi Eudémosz]] – [[Eudémosz|rodoszi Eudémosz]] – [[Hermeiasz (uralkodó)]] – [[Kalliszthenész]] – [[Phaniasz (filozófus)|Phaniasz]] – [[Theodektész]] – [[Theophrasztosz]] – [[Xenokratész]]
 
=== Egyéb ===
* [[Arisztotelész és Phüllisz]] (kora középkori [[legenda]])<ref>''[http://lexikon.katolikus.hu/A/Arisztotel%C3%A9sz.html Arisztotelész]''. [[Magyar katolikus lexikon]] (online vált.). Link beill. 2010. július 20.</ref>
 
{{Filozófia}}
54 539

szerkesztés