Wikipédia

„Pozsonyligetfalu” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Gabe-KC (vitalap | szerkesztései)
3 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Visszavontam az utolsó 2 változtatást (Gabe-KC), visszaállítva Atobot szerkesztésére: forrás?
1. sor:
{{DISPLAYTITLE:Pozsony-Ligetfalu}}
{{Szlovák település infobox
|név = Pozsony-LigetfaluPozsonyligetfalu
|helyi név = Petržalka
|kép = Petržalka apartment blocks in Bratislava.jpg
27 ⟶ 26 sor:
|weboldal = www.petrzalka.sk
}}
'''Pozsony-LigetfaluPozsonyligetfalu''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Petržalka'', [[német nyelv|németül]] ''Engerau / Ungerau'') [[Pozsony]] városrésze, korábban [[falu]] [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Pozsonyi kerület]]ben, a [[Pozsonyi V. járás]]ban.
 
== Fekvése ==
[[Fájl:Bratislava petrzalka.png|bélyegkép|balra|100px|Pozsony-LigetfaluPozsonyligetfalu elhelyezkedése a mai Pozsonyon belül]]
[[Pozsony]] központjától 1 km-re, délre (a Duna túlsó partján) fekszik. [[1946]]-óta Pozsonynak a [[Duna]] jobb partján fekvő, lakótelepekkel beépített része. Pozsony belvárosa felé öt híd ível át a [[Duna|Dunán]]. A legnyugatibb és egyben a leghosszabb a [[Lafranconi híd]], amely a [[D2-es autópálya (Szlovákia)|D2-es autópálya]] hídja. Tőle keletre, a [[pozsonyi vár]] felé, az óvárosban található a [[Szlovák Nemzeti Felkelés hídja]], Pozsony egyik jelképe. A folyón lejjebb az [[Öreg híd]] következik, amelynek elődjét legelső állandó hídként Ferenc József hídra keresztelték. A sorban a kecses [[Apollo híd]] következik, mint legifjabb átkelője a városnak. A legkeletibb a [[Kikötői híd]], amelynek alsó szintjén vasút, míg felül a [[D1-es autópálya (Szlovákia)|D1-es autópálya]] vezet.
 
== Története ==
A mai Pozsony-LigetfaluPozsonyligetfalu helyén már a történelem előtti időkben dunai gázló volt. A rómaiak idején a határvédelmi rendszer, a [[limes]] húzódott erre.
 
A [[honfoglalás]] után a magyar határvédelmi rendszert őrző népek települtek itt meg. A [[Duna]] itteni két nagyobb szigetét [[1225]]-ben „''Mogorsciget''” (Magyarsziget) és „''Beseneusciget''” (Besenyősziget) néven említik. Ekkor, [[II. András magyar király|II. András]] király idejében besenyő település és urasági major volt a helyén. A [[tatárjárás]] során az ősi település valószínűleg elpusztult és a környéket németekkel telepítették be. [[1278]]-ban [[IV. László magyar király|IV. László]] oklevele egy „''Flezyndorph''” nevű települést említ itt. [[1493]]-ban egy új település, „''Ungerau''” neve bukkan fel ezen a részen. A név a falu egykori magyar lakosságára utal, az elnevezés azonban már német. A név később a németek ajkán „''Engerau''” alakra módosult. A [[16. század]]ban nagyarányú német betelepülés kezdődött és délről a török elől menekülő horvátok is érkeztek a környező vidékre. A [[17. század]] közepén a pozsonyi uradalom részévé vált, urai a Pálffyak voltak. [[1672]]-ben fatelep kezdte meg itt a működést. Az [[1753]]-ban és [[1763]]-ban készült térképeken Pozsony-LigetfaluPozsonyligetfalu területén két falu, Flocendorf és Engerau látható.
 
[[Vályi András]] 1796-ban kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''ENGERAU. Német falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és Augustána Vallásbéliek. 1787ben Helységbéli Káplány rendeltetett oda, fekszik Poson Városának szomszédságában, határja jó termékenységű, gyümöltsösei hasznosak, és már a’ Duna ki öntésitöl is mentek, miolta a’ nagy töltés elkészíttetett; de azelőtt a’ házakat is elhordta a’ Duna vize, mostani Temploma Augustini nevű volt Posoni Káplánnak öszve szedegetéséből építtetett Szent Jánosnak tiszteletére, lakosai fuvarozással, ’s egyébekkel is kereskednek, nevezetes javaihoz, ’s jó piatzozó helyéhez képest, első Osztálybéli.''”<ref>{{Cite web|url=http://mek.oszk.hu/14500/14515/pdf/|title=Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) / Hungarian Electronic Library|accessdate=2017-10-17|work=mek.oszk.hu}}</ref>
53 ⟶ 52 sor:
 
== Két háború között ==
Pozsony-LigetfaluPozsonyligetfalu [[1938]]. november 20-tól az [[Bécsi döntések|Első bécsi döntés]] értelmében a [[Harmadik Birodalom]] ''Reichsgau Niederdonau'' kerületének része lett és felvette német nevét: „''Engerau (an der Donau)''”. [[Adolf Hitler|Hitler]] Pozsonyt sosem látogatta meg, azonban [[1938]] novemberében látogatást tett a [[pozsonyi hídfő]]nél. Ott látta a túlparton álló [[Milan Rastislav Štefánik]] emlékművet, amelynek oszlopán Csehszlovákia jelképe, az oroszlán állt. Miután elmagyarázták a pajzs jelképét Hitler csak azt motyogta: „''Die Katz muss runter!''” ''(A macskának lent a helye!)'' 7 hónappal később a pajzsot az oroszlánnal együtt eltávolították. Ma az [[Eurovea]] bevásárlóközpont mellett áll a túlparton, a rekonstruált Štefánik emlékművel együtt 90 fokkal elfordítva.
 
A német birodalom kiszolgálására a két legnagyobb – a Matador és Kovosmalt – üzemeket a [[bécs]]i [[Semperit]] gyárhoz csatolták és átállították a fegyvergyártásra. A Bécs-Pozsony vasút 1919-től nem érintette Pozsony-LigetfalutPozsonyligetfalut, azonban a megnövekedett szállítási igények alapján azt [[1941]]-től közvetlenül a [[Pozsonyligetfalu vasútállomás|pozsony-ligetfaluipozsonyligetfalui állomásra]] vezették. [[1944]]. novemberének végén hozták létre a [[náci]] vezetők a [[zsidók]] kényszermunkatáborát, amely [[1945]]. március végéig működött. A 2000 fogoly [[munkaszolgálat]] keretében sáncépítésben vett részt az ún. délkeleti falon. Több száz emberrel végzett a kimerültség, az éhség, vagy a nagy hideg. 1945. március 29-én a tábort kiürítették, és a túlélőket halálmenetben Engerauból [[Wolfsthal]]on és [[Hainburg an der Donau|Hainburg]]on át az [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriában]] fekvő [[Bad Deutsch-Altenburg]]ba hajtották. Itt több mint 100 magyar zsidót öltek meg. A túlélőket hajókon szállították tovább a [[mauthausen]]i [[koncentrációs tábor]]ba. Az egykori határ emlékét őrzi az [[Öreg híd]] lábának jobb és bal oldalán lévő ellenőrző épületek, amelyekben ma galéria és egy vendégház működik.
 
== A második világháború után ==
64 ⟶ 63 sor:
[[1946]]-ban itt működött a szlovákiai németek és magyarok legnagyobb [[internálás|internálótábora]]. [[németek|Német]] lakóit kitelepítették [[Németország]]ba, a magyarok nagy részét pedig [[Magyarország]]ra. Helyükre is csehek és szlovákok költöztek.
 
1947. május 20-án Pozsony-LigetfaluPozsonyligetfalu közelében, nem messze a határtól, egy légvédelmi futóárokban megtalálták annak a 90 magyar [[Levente (intézmény)|leventének]] a holttestét, akiket amerikai fogságból hazatérőben, 1945 augusztusában Pozsony-LpigetfalunálPozsonyligetfalunál feltartóztattak, kifosztottak, majd agyonlőttek. Az esetről csupán a demokrata ''Čas'' közöl tudósításokat, hamarosan azonban a lap számára is megtiltották a hírszolgáltatást.<ref>[http://adatbank.sk/kronologia-cimke/pozsonyligetfalu/ Szlovákai Magyar Adatbank]</ref> Más források szerint a tömeggyilkosság áldozata 76 nő, 12 gyermek és 2 idősebb férfi volt, akik főleg pozsonyi német nemzetiségű lakosok voltak, kisebb részben magyarok, illetve a [[Szentgyörgy (Szlovákia)|szentgyörgyi]] hadifogolytáborból érkezett személyek. Az elkövetők sem szovjet, hanem csehszlovák katonák voltak.<ref>Szabó József: [http://www.tenyleg.com/index.php?action=recordView&type=places&category_id=3339&id=439844 Adalékok a pozsony-ligetfalui tömeggyilkossághoz]</ref>
 
[[1973]]-[[1985]] között felépült az ország legnagyobb [[lakótelep]]e. A szocialista tervezésű városban a [[panelház]]ak uralják a területet. A régi utcák teljesen eltűntek.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsonyligetfalu”