Főmenü megnyitása

Módosítások

4 116 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 46.107.210.88 (vita) szerkesztéséről Porribot szerkesztésére
A '''felvilágosodás''' a [[18. század]] eszmeáramlatát jelöli a nyugati filozófiában, illetve világnézeteinek mozgalmát és a kort amelyben lejátszódott. A felvilágosodás gondolkodói az értelmet állították a középpontba, lényege a hagyományos intézmények, szokások és erkölcsök kritikai megkérdőjelezése. A mozgalom vezetőinek célja az volt, hogy a világot „az irracionalitás, a babonák és a zsarnokság hosszú időszaka után a fejlődés útjára vezessék”. Ez forradalmi folyamatokat indított el az emberi értelem, a természet, az Isten, a gazdaság és a társadalom szemléletében.<ref>[http://www.vilagtudasa.hu/base.aspx?azonosito=23757&link=donothing&link2=donothing&control=23471098086404592/szocikknev&figyelem=1] Britannica Hungarica</ref>
 
A kort nagy politikai változások jellemezték a [[kormány (állami szerv)|kormányzásban]], a nemzetalkotásban, a minden ember számára nagyobb [[jog]]okban és a tekintélyelvű intézmények visszaszorításában, mint a [[nemesség]] és az [[egyház]]. A mozgalom készített elő több [[forradalom|forradalmat]] szerte a világon, amelyek a [[liberalizmus]], a [[szocializmus]], a [[demokrácia]] és a [[kapitalizmus]] megszületéséhez és megszilárdulásához vezettek.
* Louis Dupre: ''The Enlightenment & the Intellctural Foundations of Modern Culture'' 2004
* Gertrude Himmelfarb: ''The Roads to Modernity: The British, French, and American Enlightenments,'' 2004
 
<!-- 3)AZ EURÓPAI FELVILÁGOSODÁS IRODALMA
A 18. században több stílusirányzat élt: késő barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus.
Egyik előkészítője a descartes-i racionalizmus volt, amely a világ megismerését kizárólag az emberi értelmen keresztül vélte megvalósíthatónak. A másik filozófiai irányzat, amely a felvilágosodásra hatott, az empirizmus.
A felvilágosodás, a felvilágosodók és a felvilágosultak célja a tökéletesség elérése.
4)A magyar felvilágosodás:
+Későn kezdődik, de hosszú ideig tart 18. század közepétől 1825-ig.
+Magyarországon fontos feladata: a nemzeti függetlenség megvalósítása és a nemzeti újjászületés létre jötte valamint a polgári egyéniség kifejlesztése.
a) Kialakulásának okai:
+A művelt főurak könyvtáraiban megjelennek a felvilágosodás fő művei. Így Voltaire: Candide és Rousseau alkotásai is.
+Valamint Mária Terézia felállít egy nemesekből álló testőrgárdát, akik a Bécsi palotában szolgálnak.
+Majd a Bécsben látottakat kamatoztatják otthon.
+Eleinte más műveket fordítanak magyarra, majd saját műveket is írnak .
+Ilyen testőrírók Báróczy Sándor, Barcsai Ábrahám, Bessenyei György.
+Szabadkőműves mozgalom:
Ø +Ez a mozgalom Magyarországon is elterjed.
Ø +Ez egy nemzetközi mozgalom, kiindulási helye Anglia volt a 12. század végén.
Ø +Fő eszméi a humanizmus, a vallási türelem, az önálló és független ember eszme világának kifejtése, és az egész emberiség ország határok fölötti egysége.
Ø +Fő jelszava a Testvériség volt. Ez a mozgalom Magyarországon összefonódik a Martinovics-féle összeesküvéssel.
b) A magyarországi irodalmi élet:
- A 18. század közepén a magyar irodalom életet a szétszórtság a vidékiesség jellemzi.
- Nincs világi, kulturális központja, királyi udvara. Valamint nincsenek gazdag mecénások.
- A nemesség nagy része műveletlen, nem ismeri a kor irodalmát.
- A kisszámú városi polgárság pedig német ajkú.
- A felvilágosodás elején nagy szerep jut az irodalmi szalonoknak leghíresebb szalonok a korban: Beleznayné Podmaniczky Anna, Ráday, Orczy.
c) Megindul a fejlődés…
Az 1700-as évek végen megalakulnak az első magyar nyelvű színtársulatok.
1790-ben Kelemen László (a Pesti Rondellában játszottak), valamint 1792-ben Erdélyi-magyar Színjátszó Társulat Kolozsváron.
Az első újságok szerkesztő gárdái is ekkor alakulnak, ezek már magyar nyelvűek.
Ilyenek például: a Kassai Magyar Múzeum szerkesztői: Kazinczy Ferenc, Batsányi János. Később Kazinczy kivált és egyedül alapította meg az Orpheus -t.
Megjelenik a: Mindenes gyűjtemény c. tudományos lap és az Uránia c. szépirodalmi lap.
Ekkor indul meg a Nyelvújítási mozgalom is, melynek fő célkitűzése, a magyar nyelv alkalmassá tétele a tudományok művelésére és közéleti használatra, irodalmi stílusát pedig a polgári ízléshez akarja irányítani.
Az írók érdeklődése a paraszti élet felé fordul.
Széchenyi Ferenc megalapítja 1802-ben Magyar Nemzeti Múzeumot.
5)A kor legjelentősebb költői:
Külföldiek:
Locke, Diderot, Rousseau, Voltaire, Lessing.
Magyarok:
+Testőrírók: Bároti-Szabó Dávid, Révai Miklós, Rájnis József. Ők azok, akik felismerik, hogy a magyar nyelv alkalmas a görög versek lefordítására, mert lehet időmértékes verselésben írni.
+A Szentimentalizmus képviselői:(líra) Ráday Gedeon, Ányos Pál, Verseghy Ferenc, Szentjóbi Szabó László, Dayka Gábor. Kármán József ( Fanny hagyományai)
+A magyar néphagyományaira támaszkodók: Orczy Lőrinc, Dugonics András, Pálóczi Horváth Ádám, Fazekas Mihály ( Ludas Matyi), Gvadányi József. Kisfaludy Sándor: ( " Himfy szerelmei", "Regék a magyar előidőkről " ).
 
== Források ==
*{{ÚML|2}}
*Nagy magyar irodalmi lexikon
*http://www.palya.hu/dolgozat/dolgozat.cfm?id=1549
*http://www.ngkszki.hu/~fidoo/erett/irod_html/csokonai.htm
*www.literatura.hu/lexikon/f.htm+felvil%C3%A1gosod%C3%A1s+&hl=hu -->
 
== Jegyzetek ==
36 925

szerkesztés