„Geostacionárius pálya” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
||
13. sor:
Az első műhold, amit geostacionárius pályára állítottak, a Syncom-3 volt, amit egy Delta-D rakétával bocsátottak fel 1964-ben.
A meteorológiai műholdak világhálózatot alkotnak, és bár ezek a meteorológiai adatok nem titkosak, mégis sok ország a saját műholdjait használja a földfelszín, a felhőrendszerek és az óceánok megfigyelésére a [[látható fény]] és az [[infravörös]] tartományában.
* USA: [[GOES]]
24. sor:
A műholdak olyan távolságban vannak a földfelszíntől, hogy a jelkésleltetés jelentős és azt figyelembe kell venni. Ez nagyjából ¼ másodperc egy úton a felszín és a műhold között, ami az időkritikus alkalmazásoknál (pl. élő beszéd) oda-vissza 0,5 másodpercre adódik, és ez már problémát okoz a megértésben.
Például ''φ'' = ±45° földrajzi szélesség esetén, a műholddal azonos földrajzi hosszúságon a terjedési idő a felszín-műhold-felszín útvonalon a koszinusz szabállyal számítható az alábbi módon:
keringési sugár: ''r'', a Föld sugara: ''R'' és a [[fénysebesség]]: ''c''
43. sor:
Ezeknek a pályaperturbációs (=keringést megzavaró) hatások miatt a műholdak pozícióját folyamatosan figyelik, és egy bizonyos eltérés esetén rendszeresen pályakorrekciókat hajtanak végre.
Van egy más jellegű zavaró hatás a Föld aszimmetriája miatt, ezt hosszúsági sodródásnak nevezik
A [[napszél]] és a [[Nap]] [[sugárnyomás]]a is szerepet játszik kis mértékben a pálya megváltozásában.
| |||