„Első konstantinápolyi zsinat” változatai közötti eltérés

[[I. Constantinus római császár|Nagy Konstantin]] császár nem sokkal a [[első nikaiai zsinat|nikaiai zsinat]] után az [[arianizmus|ariánusokhoz]] hajló [[Nikomédiai Euszebiosz]] és követői hatása alá került. [[Alexandriai Szent Atanáz|Atanázt]] száműzte, és ha [[Arius]] [[336]]-ban meg nem hal, visszafogadta volna az egyházba. A [[342]]-ben, [[Szófia|Szerdikában]] tartott birodalmi zsinaton a keleti és a nyugati résztvevők külön tartották üléseiket. [[Kép:La Trinité et tous les saints.jpg|balra|230px|bélyegkép|[[Jean Fouquet]]: [[Szentháromság]], középkori ábrázolás]]A nyugatiak védelmükbe vették Atanázt, és megújították a [[nikaia–konstantinápolyi hitvallás|nikaiai hitvallást]]. A keletiek azonban elítélték Atanázt és az őt befogadó [[I. Gyula pápa|I. Gyula pápát]] is, és a nikaiaitól eltérő hitvallást fogalmaztak meg, majd rávették az [[Arianizmus|ariánusbaráariánusbarát]] [[II. Constantius római császár|II. Constantius]] császárt egy újabb birodalmi zsinat összehívására, amely [[359]]-ben [[Rimini]]ben a nyugati, [[Szeleukia|Szeleukiában]] a keleti püspökök részvételével össze is ült. Egység nem született: Riminiben kb. 400 püspök megújította a nikaiai hitvallást, amit Szeleukiában ismét nem fogadtak el.