Wikipédia

„Eötvös József (író)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Források: sablonozás
források sablonozása
63. sor:
}}
 
''[[Báró]] [[vásárosnamény]]i'' '''Eötvös József''' Károly Bertalan Adalbert ([[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1813]]. [[szeptember 3.]]<ref>[http://mek.oszk.hu/05700/05708/html/#d1e3167 Eötvös József keresztlevele] In: {{h|Ferenczi Zoltán: Báró Eötvös József 1813-1871. Bp.: Athenaeum, 1903.</ref>}} – [[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1871]]. [[február 2.]]) magyar jogász, író, a [[Batthyány-kormány]], majd az [[Andrássy-kormány]] vallás- és közoktatásügyi minisztere, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] ([[1866]]-tól [[1871]]-ig) és a [[Kisfaludy Társaság]] 1. elnöke (1860–1867), [[Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851)|Eötvös Ignác]] politikus fia, [[Eötvös Loránd]] fizikus apja.
 
== Élete ==
95. sor:
Még egyszer megszólalt nemzetiségi kérdésekben, s mikor kihirdették az [[1865]]-ös országgyűlést, lapot alapított (Politikai Hetilap címmel) a felmerülendő, főképp a [[kiegyezés]]t érintő kérdések megvitatására. A kiegyezésben közvetlenül közreműködött.
A gróf ''Andrássy Gyula vezette kormány''ban (1867-1871) ismét a vallás- és közoktatási tárcát vállalta el. Most már kedvezőbb körülmények közt dolgozhatott, meghozta a liberális elveken nyugvó ''népiskolai közoktatásról szóló törvényt'' (1868. 38. tc.). Megindította a közép- és felsőiskolák reformját is. Javaslatára fogadta el az országgyűlés az akkori Európában kivételesen liberális ''nemzetiségi törvényt'' (1868. 44. tc.)
{{idézet2|''Ugyanazon zsidó, kit, ha csak keresztyénekkel látjuk viszonyokban, talán megvethetnénk; ki itt szívtelen fukar: különben mint jó atya, jó férj s mint vallásosainak hív barátja áll előttünk; a szegény zsidó nem fog hasztalan kopogni ajtaján, nincs senki oly alávaló Mózes követői között, kivel rokonságot nem érezne. Ugyanazon zsidó, ki félénken hízelg elnyomóinak s nyugodt egykedvűséggel hordja láncait, ellentállhatatlan hívséggel ragaszkodik vallásához, bátran néz minden kín, maga a halál elébe, inkább, mintsem, hogy apái oltárait elhagyná. Ugyanazon zsidó, ki talmudjából tanult előítéletekben gyermeki makacssággal ragaszkodik, Kánaán nemzetei között hősi szilárdsággal megtartá egy Istenének hitét, s vele azon fenséges morált, melyen magasabban álló keresztyénségünk épült.'' |Eötvös József<ref>[http://www.multesjovo.hu/en/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/858/ {{h|Miskolczy Ambrus: "A zsidók polgárításáról a nemzetgyűlés által törvény alkottatott" (Az 1849-i magyar zsidóemancipációs törvény és ismeretlen iratai) ]</ref>}}
 
Az 1840-es években már írt a [[zsidók]] [[emancipáció]]járól, s amikor a törvényhozás [[1867]]-ben ismét lehetővé vált, az egyik legelső törvény a ''zsidók egyenjogúsítása'' volt (1867. 17. tc.). Létrehozta az [[izraelita]] kongresszust, hogy a zsidók saját kezükbe vehessék egyházi és iskolai ügyeik vezetését. Az [[ortodox kereszténység|ortodox]] egyházat is teljes önkormányzathoz juttatta a szerb és a román kongresszussal. Végül a legnagyobb horderejű kérdést, a [[katolikus]] [[Autonómia (szociológia)|autonómia]] ügyét is ő mozdította el a holtpontról. A nevéhez fűződik a ''vegyes házasságból született gyermekek vallását szabályozó törvény (1868. 53. tc.)'' A vallásszabadságról szóló többi törvénye kevésbé volt sikeres, mivel a katolikusok ellenezték.
 
104 ⟶ 105 sor:
==Családja==
[[Fájl:Than mór rosty ágnes.jpg|thumb|200px|right|Báró vásárosnaményi Eötvös Józsefné barkóczi '''Rosty Ágnes''' ([[1825]]-[[1913]]) úrnő portréja. [[Than Mór]] alkotása.]]
[[1842]]. [[szeptember 13.|szeptember 13]]-án, [[Pest (történelmi település)|Pest]]en, feleségül vette a barkóczi [[Rosty család]] sarját, barkóczi Rosty Ágnes Katalin Annát (*[[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1825]]. [[szeptember 21.]]–†[[Iharos]], [[1913]]. [[május 9.]]), Erzsébet királyné palotahölgyét,<ref>https://{{h|familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2HY-S38</ref>}} barkóczi [[Rosty Albert]] (1779- 1847) békési alispán és [[Ehrenberg (Rhön)|ehrenbergi]] Eckstein Anna (1801-1843) leányát. Néhány évvel később házassága révén [[Trefort Ágoston]] sógora lett, mivel ő elvette Ágnes húgát, Rosty Ilonát. Sógora lett a földrajztudós [[Rosty Pál (földrajztudós)|Rosty Pál]], aki felfedezőként és fényképészként bejárta Texas, Új-Mexikó, Mexikó, Kuba és Venezuela területét 1857-1859-ben.
Eötvös Józsefnek és feleségének öt gyermeke született:
* Eötvös Ilona (1846–1924); férje: ''földeáki'' Návay Lajos (1842–1905)
172 ⟶ 173 sor:
== Származása ==
{| class="wikitable"
|+'''Eötvös József''' családfája<ref>Czeizel Endre: Tudósok – gének – tanulságok. Galenus Kiadó, Budapest, 2006. 92–108. o. {{ISBNh|963 7157 04 2Czeizel}}</ref>
|-
|-
| rowspan="8" align="center"| b. '''Eötvös József'''<br />(Buda, 1813. szept. 3.–<br />Pest, 1871. febr. 2.)<br />író, politikus
| rowspan="4" align="center"| Apja:<br /> b. '''[[Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851)|Eötvös Ignác]]'''<br />(Sály, 1786. febr. 25.–<br />Velence, 1851. aug. 21.)<br />bölcseleti és jogi doktor
| rowspan="2" align="center"| Apai nagyapja:<br />b. '''[[Eötvös Ignác (politikus, 1763–1838)|Eötvös Ignác]]'''<ref>[http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_E06@0703 {{h|Eötvös Ignác gyászjelentése (1838)]</ref>}}<br />(Kassa, 1763. jan. 6.–<br />Buda, 1838. jún. 12.)<br />főispán
| align="center"| Apai nagyapai dédapja:<br />b. vásárosnaményi '''[[Eötvös Miklós (1716–1783)|Eötvös Miklós]]'''<br />(1716–1783)<br />tábornok
|-
| align="center"| Apai nagyapai dédanyja:<br /> b. '''Splényi Anna-Mária'''<br />(1732– ?)
|-
| rowspan="2" align="center"| Apai nagyanyja:<br /> b. '''Szepessy Mária'''<ref>[http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_E06@0702 {{h|Szepessy Mária gyászjelentése]</ref>}}<br />(1767–Kassa, 1832. aug. 5.)
| align="center"| Apai nagyanyai dédapja:<br />b. négyesi '''Szepessy László'''
|-
| align="center"| Apai nagyanyai dédanyja:<br />'''Sebe Krisztina'''
|-
| rowspan="4" align="center"| Anyja:<br /> b. '''Anne von der Lilien'''<ref>[http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_E06@0706 {{h|Lilien Anna gyászjelentése]</ref>}}<br />(1786. szept. 28.–<br />Pest, 1858. júl. 15.)
| rowspan="2" align="center"| Anyai nagyapja:<br /> b. '''Joseph von der Lilien'''<br />(1753–1828)
| align="center"| Anyai nagyapai dédapja:<br />'''Alexander von der Lilien'''
207 ⟶ 208 sor:
* {{href|Családfa}} [http://www.geni.com/people/J%C3%B3zsef-E%C3%B6tv%C3%B6s/6000000010590951267 Eötvös József családfája]
* {{href|Chisholm}} Chisholm, Hugh, ed. (1911). "Eötvös, József, Baron". Encyclopædia Britannica. 9 (11th ed.). Cambridge University Press.
* {{href|Ferenczi}} <ref>[http://mek.oszk.hu/05700/05708/html/#d1e3167 Eötvös József keresztlevele] In: Ferenczi Zoltán: Báró Eötvös József 1813-1871. Bp.: Athenaeum, 1903.</ref>
* {{href|Miskolczy}} <ref>[http://www.multesjovo.hu/en/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/858/ Miskolczy Ambrus: "A zsidók polgárításáról a nemzetgyűlés által törvény alkottatott" (Az 1849-i magyar zsidóemancipációs törvény és ismeretlen iratai) ]</ref>
* {{href|familysearch}} <ref>https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:X2HY-S38</ref>
* {{href|Czeizel}} <ref>Czeizel Endre: Tudósok – gének – tanulságok. Galenus Kiadó, Budapest, 2006. 92–108. o. {{ISBN|963 7157 04 2}}</ref>
* {{href|Eötvös Ignác gyászjelentése}} <ref>[http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_E06@0703 Eötvös Ignác gyászjelentése (1838)]</ref>
* {{href|Szepessy Mária gyászjelentése}} <ref>[http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_E06@0702 Szepessy Mária gyászjelentése]</ref>
* {{href|Lilien Anna gyászjelentése}} <ref>[http://www.rakovszky.net/D1_DisplRemImg/Rako_DRI_ShowRemoteImages.shtml?$LSG_E06@0706 Lilien Anna gyászjelentése]</ref>
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Eötvös_József_(író)”