„Csörsz árka” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
45. sor:
== Mondák, néveredet ==
[[Kép:Danubius Pannonico-mysicus observationibus geographicis, astronomicis, hydrographicis, historicis, physicis, perlustratus et in sex tomos digestus.jpg|jobbra|bélyegkép|[[Luigi Ferdinando Marsigli]] térképén az [[Alföld]]et nyugat-keleti, illetve észak-déli irányban átszelő kettős vonalvezetésű árokrendszer, a ''Danubius Pannonico-mysicus'' című műben, 1726]]
A főleg a [[Jászság]]ban elterjpx|edtelterjedt magyar népmonda a [[longobárdok]]hoz és egy Rád nevű királyhoz köti építését, nevét pedig Csörsz avar király nevéhez, akit a monda szerint a csatornának épülő árok mellett sújtott halálra a villám.<ref>{{cite web |url=http://www.pccd.hu/nemzetismeret/index.php?id=1.16 |title=Csörsz árka |publisher=Magyar Nemzetismeret |accessdate=2010-03-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070927005036/http://www.pccd.hu/nemzetismeret/index.php?id=1.16# |archivedate=2007-09-27 }}</ref> Hasonló mondák kapcsolódtak [[Erdély]]ben a Rapsonné útja, Tündérek útja, Ördögök árka stb. néven ismert maradványokhoz.
 
Egy másik változat szerint Csörsz királyfi – mai változataiban egy cseh főúr vagy más nagy úr – árkot építtet, mivel menyasszonya csak azzal a feltétellel megy hozzá nőül, ha vízi úton, hajón jöhet a szárazföldön keresztül. Az árok ásása több évtizedig tart. Egy fiú, akinek apja kisgyermekkora óta otthonától távol dolgozott, valamilyen jelről megismeri apját. Megöli az árkot építtető zsarnok urat.<ref>{{MNéprLex|1|537|1-1438.html}}</ref>