„Dinoszauruszok evolúciója” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a link kékítés AWB
61. sor:
 
A deinonychosaurusok, melyek a nevüket a második lábujjukon levő sarló alakú karomról kapták, közeli rokonai voltak a korai madaraknak. Két, egy időben élt családjuk alakult ki, a Troodontidae és a Dromaeosauridae. A troodontidák könnyű testfelépítésű, hosszú lábú állatok voltak. Legkorábbi képviselőjük a ''[[Sinornithoides]]'' 120–100 millió évvel ezelőtt élt, a kora kréta időszakban. A dromaeosauridák egyetlen neme, a ''[[Utahraptor]]'' 144 millió éve, jóval az időszak vége előtt kihalt. Ez azért érdekes, mert a legújabb kladisztikai elemzés szerint<ref name=Senter2007/> a ''Utahraptor'' állt a lehető legtávolabb theropoda őseitől, messzebb volt tőlük még az ''Archaeopteryxnél'' is. A dromaeosauridák családjának legismertebb képviselői a ''[[Dromaeosaurus]]'', a ''[[Deinonychus]]'' és a ''[[Velociraptor]]''.
 
 
Az ősi madarak ([[Avialae]]) közé tartoznak az [[Aves]] osztály tagjai, melyek a modern madarak és az ''Archaeopteryx'' közös ősének leszármazottai, valamint a jóval fejletlenebb ''[[Epidendrosaurus]]''. A korai madarak 154 millió éve jelentek meg, túlélték a 65,5 millió évvel ezelőtti kréta-tercier eseményt, és napjainkig fennmaradtak. A teljes csontvázak között megtalálták az újabb keletű ''[[Confuciusornis]]'', az [[Ornithurae]] klád korai képviselőjének fosszíliáit. Az ornithuránok a farkuk végén egy, a csigolyák összenövésével keletkezett csontos képződményt ''(pygostylét)'' viseltek, ami a farktollaikat tartotta.
121 ⟶ 120 sor:
 
==Biogeográfia==
[[Fájl:Egg Mountain.jpg|bélyegkép|A mai [[Montana (állam)|Montana]] állam területén fekvő „Egg Mountain” (Tojás-hegy) késő kréta időszaki dinoszauruszpopulációjának rekonstrukciója]]
A dinoszauruszpopulációk, melyek a [[Pangea]] széttöredezésének kezdetén még aránylag egységes tulajdonságokkal rendelkeztek, jelentős eltéréseket értek el a kréta időszak végére. Az ősi fajok földrajzi határok következtében való széttagolódását a [[biogeográfia|biogeográfusok]] vizsgálják. A folyamat értelmezését megnehezíti a fosszilis bizonyítékok hiánya Észak-Amerika keleti részén, [[Madagaszkár]]on, [[India|Indiában]], az [[Antarktisz]]on és [[Ausztrália (kontinens)|Ausztráliában]].