„Világosi fegyverletétel” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 188.36.142.103 (vita) szerkesztéséről Atobot szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
Ssycell (vitalap | szerkesztései)
12. sor:
[[Fájl:Kossuth lemondó levele.jpg|bélyegkép|230px|[[Kossuth Lajos]] lemondólevele a kormányzóságról [[Görgei Artúr]]nak]]
 
Görgei már július 21-én fegyverszüneti ajánlatot kapott [[Sztyepan Alekszandrovics Hruljov|Hruljov]] (németesen: Chrurloff) tábornoktól, amit Kotljarovszkij (németesen: Katlaroff) huszárkapitány és gróf Rüdiger tüzér hadnagy adott át neki, amikor [[Rimaszombat]]nál táborozott. Az ajánlat a tiszteknek és a legénységnek teljes szabadságot biztosított. Görgei válaszát gróf [[Batthyány László]] főhadnagy és báró Mednyánszky Ede százados vitte meg Hruljovnak, amelyben tudatta, hogy egyezség esetén nemcsak a hadsereget, hanem a lakosságot is biztosítani kívánja. Július 24-én [[Alsózsolca|Alsózsolcán]], özvegy Bory Miklósné [[Hellenbach Karolina]] bárónő útján [[Fjodor Vasziljevics Rüdiger|Rüdigertől]] is udvarias hangú felszólítást kapott a fegyverletételre. Ezt az ajánlatot is elutasította a magyar politikai álláspontra hivatkozva, egyúttal tárgyalást javasolt a magyar kormány és az orosz cári udvar között, az orosz hadsereg közvetítésével.
 
Mivel a orosz-magyar hadikövet-váltás incidens nélkül, kölcsönös ajándékozással, a diplomáciai szokások betartásával zajlott le, a magyar kormány, elsősorban pedig [[Kossuth Lajos]] komolyan reménykedni kezdett egy orosz-magyar különbékében. Július 30-án [[Szemere Bertalan]] és gróf Batthyány Kázmér vezetésével szabadságharcunk jogosságát kifejtő államiratot fogalmaztak meg és küldték el augusztus 5-én Görgeitől, Miloradovics orosz hadnaggyal az orosz táborba. Augusztus 6-án indult el [[Poeltenberg Ernő]] vezérőrnagy és [[Beniczky Lajos (ezredes)|Beniczky Lajos]] alezredes a második magyar államirattal, melyben a kormány megüzente, hogy a magyar nemzet az események akkori állása szerint szívesen látná, ha Szent István koronáját valamelyik orosz nagyherceg viselné. (A harmadik, a koronát legnyíltabban felajánló államiratot augusztus 10-én fogalmazta meg Kossuth, de már nem tudták elküldeni.) [[Ivan Fjodorovics Paszkevics|Paszkevics]], az orosz fővezér azonban nem fogadta a követeket. Az ő nevében tábornoka, Rüdiger rövid levélben azt válaszolta Görgeinek, hogy hadserege csak katonai kérdésekről tárgyal és csak a hadsereggel, politikai kérdésekkel a magyar félnek az osztrákokhoz kell fordulnia. Az elutasító üzenettel augusztus 10-én, a [[temesvári csata]] utáni napon érkezett meg Poeltenberg az [[Arad (Románia)|Aradon]] tartózkodó Görgeihez, akit így a kormány már hiába hatalmazott fel az oroszokkal való béketárgyalásra.