„Jagelló Egyetem” változatai közötti eltérés

Az egyetemet [[III. Kázmér lengyel király]] alapította 1364. március 28-án,{{refhely|Tonk 1979|: 27. o.|azonos=Tonk27}} birodalma fővárosában, az [[V. Orbán pápa|V. Orbán pápától]] kapott engedély alapján ''Studium Generale'' néven. Az intézmény 1367-ben kezdett működni, és – mivel a pápa a [[teológia]]i kar alapítását határozottan megtiltotta – három karon ([[Hét szabad művészet|szabad művészet]], [[orvostudomány]] és [[jogtudomány]]) indult meg a képzés. Az uralkodó tizenegy magister ellátásának költségeit vállalta, évi 340 ezüstmárka értékben.{{refhely|azonos=Tonk27}}

Kázmér halála után [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos magyar király]] került a lengyel trónra, ám az egyetem iránt nem mutatott érdeklődést, így az támogatás hiányában összeomlott. Újjáéledése Nagy Lajos lányának, [[Hedvig lengyel királynő]]nek volt köszönhető, aki apja halála után lépett a lengyel trónra. Férjével, [[II. Ulászló lengyel király|II. (Jagelló) Ulászlóval]] 1397-ben sikerült elérniük [[IX. Bonifác pápa|IX. Bonifác pápánál]] a teológiai oktatásra vonatkozó tilalom feloldását.{{refhely|Tonk 1979|: 28. o.}} Erőfeszítéseiknek köszönhetően az egyetemet 1400-ban újjáalapították. Ekkor az egyetemnek négy kara volt, és rektorát a professzorok választották. A tanárok számára szállást, a hallgatók számára kollégiumokat biztosítottak. Az egyetem első rektorai között olyan professzorok szerepeltek, mint Stanisław ze Skarbimierza, aki a nemzetközi jog egyik megalapozója, és Paweł Włodkowic, aki a [[konstanzi zsinat]] előtt sikerrel érvelt a pogányok erőszakkal való megtérítése ellen.

A [[15. századbanszázad]]ban a krakkói matematikai és asztrológiai iskola fénykorát élte. A század elején évente 80–8580-85 új hallgató kezdte el tanulmányait, az [[1500-as évek]]ben ez a szám 500-ra emelkedett; a 15. században összesen {{szám|17876}} diákja volt.{{refhely|Tonk 1979|: 29. o.}} Az egyetem színvonalát jelzi, hogy 1433 és 1510 között az egyetem hallgatóinak 44%-a külföldről érkezett. Az egyetemenItt dolgozott [[Marcin Bylica z Ilkusza]], aki később [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] udvari asztrológusa lett, és [[Buda (történelmi település)|Budán]] halt meg, 1493-ban. Ekkoriban tanult az egyetemen [[Nikolausz Kopernikusz]], aki a [[heliocentrikus világkép]] kidolgozásával forradalmasította az emberiség világképét., Az egyetemens jelentős [[alkímia]]i és [[földrajztudomány]]i oktatás és kutatás zajlott itt ebben az időben.

A [[16. század]] első felében Krakkó erőteljesen ellenállt a reformációval terjedő tanoknak, a városban az „eretnekséggel” szembeni erős cenzúra érvényesült. Az egyetem ennek kapcsán vesztett vonzerejéből, és külföldi diákjainak száma is jelentősen megcsappant. A magyar és német diákoknak fenntartott kollégiumok bezártak. Amint a lengyel nemesség lehetőséget kapott arra, hogy egyetemi képzettség nélkül is betölthessen hivatalokat, a lengyel hallgatók száma is csökkent. 1586-ban az egyetem létrehozta a ma is létező [[Nowodworski középiskolát]], amiamely Lengyelország egyik legrégibb középfokú oktatási intézménye. A középiskola a [[17. századbanszázad]]ban része lett annak az iskolák közötti szövetségnek, amitamelyet az egyetem igyekezett megszervezni. [[III. Zsigmond lengyel király]] uralkodása alatt a király támogatását élvező [[Jézus Társasága|jezsuiták]] továbbra is erős befolyást igyekeztek gyakorolni az egyetem fölöttegyetemreb, amiamely tovább vesztett nemzetközi tekintélyéből. 1655-ben a [[Északi háború (1655–60)|lengyel–svéd háború]] idején, a Krakkót megszálló [[Svédország|svéd]] csapatok az egyetemet is feldúlták.

A [[felvilágosodás]] korszaka jelentős szemléletbeszemléleti és szervezeti változásokat hozott az egyetem életébe. [[18. századbanszázad]]ban teret nyert a lengyel jog-, a földrajz- és a [[hadtudomány]] oktatása, csakúgy, mint a [[német nyelv|német]] és [[francia nyelv]] tanítása. 1748-ban hozták létre Természettudományi tanszéket. Jelentős szervezeti reform kezdődött, és számos intézmény jött létre: így például obszervatórium, botanikus kert, klinikák és laboratóriumok. Az egyetem polgársága jelentős számban részt vett a [[Tadeusz Kościuszko]] vezette, a megszálló orosz és porosz csapatok ellen irányuló, 1749-es felkelésben.{{refhely|History}}

* [[Marcin Bylica z Ilkusza]], [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] udvari főasztrológusa.

* [[Jan Długosz]] (1415–1480), történetíró és diplomata, a lengyelországi humanista történetírás első alakja

* [[Nikolausz Kopernikusz]] (1473–1543), csillagász, a [[heliocentrikus világkép]] kidolgozója

* [[III. János lengyel király]] (1629–1696),

* [[Bronisław Malinowski (antropológus)|Bronisław Malinowski]] (1884–1942), antropológus

* Karol Józef Wojtyła (1920–2005), a későbbi [[II. János Pál pápa]]

* [[Tadeusz Różewicz]] (1921–2014), író, költő, drámaíró