„Mexikóváros” változatai közötti eltérés

a
Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
a (Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ)
}}
 
'''Mexikóváros''' ([[spanyol nyelv|spanyolul]]: ''Ciudad de México'', ejtsd: sziudad de mehiko) [[Mexikó]] fővárosa és legnagyobb városa, a [[Mexikóvárosi főegyházmegye]] érseki székvárosa. Lakossága elővárosokkal együtt (az ún. ''Zona Metropolitana'') több mint 21&nbsp;millió fő (2012-es becsült adat), ezzel a világ egyik legnagyobb városa.<ref>{{hiv-web |url=http://www.eluniversaledomex.mx/home/nota33140.html/ |cím=La Zona Metropolitana "devora" a municipios |elérés=2013-05-23 |nyelv=spanyol}}</ref> A település a Szövetségi Körzet, azaz a ''Distrito Federal'' (''(D. F.)'') területén fekszik. Ez a körzet Mexikó egyetlen államához sem tartozik hozzá, önálló közigazgatási egységet alkot és Mexikóvároson kívül még 531 kisebb települést tartalmaz.<ref name="segob">{{hiv-web |url=http://www.snim.rami.gob.mx/ |cím=SEGOB-INAFED adatbázis |elérés=2013-05-27 |nyelv=spanyol}}</ref>
 
==Földrajz==
 
== Történelem ==
[[File:TenochtitlanModel.JPG|thumb|240px|[[Tenocstitlan]] piramiskörzetének rekonstrukciós modellje (''(mexikóvárosi Antropológiai Nemzeti Múzeum)'') ]]
A várost [[Tenochtitlán]] néven az [[aztékok]] alapították 1325 körül.
 
A bosszúra vágyó leigázott népek segítségével [[Mexikó spanyol meghódítása|a spanyolok megtörték]] az [[aztékok]] szervezett ellenállását, majd lemészároltak közel 300 000 embert.{{forrás}} Az azték főváros nagy része elpusztult az ostrom alatt; ami megmaradt belőle, azt a hódítók lerombolták.
A piramisok köveiből, azok helyén építették fel palotáikat, templomaikat és az új várost, ami bölcsője lett a mai metropolisnak,
'''Mexikóváros'''nak.
 
Az újjáépülés után az indián lakosság lassan visszatért ősei városába, és 1525-ben már 30 ezer lakosa volt.{{refhely|Viczenik Dénes: Mexikó}} [[1535]]-ben az első [[alkirály]] megérkezésekor [[Új-Spanyolország]] fővárosa lett. Az első egyetemet [[1551]]-ben alapították.
295 839

szerkesztés