„Rudolf Steiner” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
2. sor:
{{lektor}}
{{reklám}}
{{más|Steiner Rudolf}}▼
{{Filozófus infobox
|név
|terület = Nyugati filozófia
|kor = [[20. század]]
15 ⟶ 16 sor:
|iskola vagy irányzat = [[monizmus]], holizmus a tudományban, [[antropozófia]]
|érdeklődés = [[metafizika]], [[ismeretelmélet]], [[tudományfilozófia]], [[kereszténység]]
|rájuk hatott = [[Owen Barfield]], [[Saul Bellow]], [[Andrej Belyj]], [[Hugo Bergmann]], [[Josef Beuys]], [[Martin Buber]], [[Daniel Nicol Dunlop]], [[Wassily Kandinsky]], [[Edouard Schuré]], [[Albert Schweitzer]], [[Richard Tarnas]], [[Valentin Tomberg]]
|hatottak rá = [[Helena Blavatsky]], [[Franz Brentano]], [[Johann Gottlieb Fichte|Fichte]], [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]], [[Karl Robert Eduard von Hartmann|Eduard von Hartmann]], [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]], [[Immanuel Kant]], [[Friedrich Wilhelm Joseph Schelling|Schelling]], [[Friedrich Schiller|Schiller]], [[Karl Julius Schröer]], [[Silvio Gesell]]
|fontosabb nézetei = [[antropozófia]], [[antropozófus orvoslás]], [[euritmia]], [[Waldorf-pedagógia]]
22 ⟶ 23 sor:
|fontosabb művei =
}}
▲{{más|Steiner Rudolf}}
'''Rudolf Steiner''' ([[Murakirály]], [[1861]]. [[február 27.]] – [[Dornach]], [[1925]]. [[március 30.]]), [[Ausztria|osztrák]] [[polihisztor]], [[filozófus]], a [[Waldorf-pedagógia]] atyja, író, dramaturg, tanár, a spirituális mozgalom, az [[antropozófia]] megalkotója, emellett nagyszámú festmény, szobor, építészeti terv és vázlat maradt fenn tőle.
43. sor:
: ''Ezt az embert magamhoz közelállónak éreztem akkor is, amikor az élet már elszakított tőle. Misztériumdrámáimban Felix Balde alakjában örökítettem meg.”''<ref>{{Cite web|url=http://antropozofia.hu/ga28|title=Magyar Antropozófiai Társaság|accessdate=2017-04-16|work=antropozofia.hu}}</ref>
: ([http://antropozofia.hu/ga28 Rudolf Steiner: Életutam])
Ez a titokzatos ember, akit név nélkül is fontosnak tartott megemlíteni önéletrajzában, Felix Koguzki, egy Bécs közeli faluban élő növénygyűjtő, autodidakta botanikus.
64. sor:
: ''Az ilyen élményeket, mint ezek az utazások is, a sors hozta elém. Ezek révén tudtam rávenni magam, hogy figyelmemet a külső világ felé fordítsam, ami nem volt könnyű, ugyanakkor viszont a szellemi világban bizonyos magától értetődöttséggel éltem.”''
: ([http://antropozofia.hu/ga28 Rudolf Steiner: Életutam])
=== Weimari évek ===
[[1890]]-től a Goethe–Schiller-Archívum állandó munkatársa [[Weimar]]ban. Részt vesz [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] természettudományos írásainak újabb kiadásában. Ebben az időben találkozott [[Hermann Grimm]]-mel, [[Ernst Haeckel]]lel és [[Eduard von Hartmann]]-nal.
[[1891]]-ben a filozófia doktorává avatják a [[rostock]]i egyetemen.
[[1892]]-ben megjelenik disszertációja ''Wahrheit und Wissenschaft'' (Igazság és tudomány) címen. Hónaposszobában lakik az öt gyermekét egyedül nevelő özvegy Anna Eunikénél, ahol otthonra lel, és segíti őt a gyermekek oktatásában.
[[1894]]-ben megjelenik alapműve, a ''Die Philosophie der Freiheit'' ([[A szabadság filozófiája]]). Erről maga Steiner így nyilatkozott Walter Johannes Steinnek [[1922]] novemberében:
<blockquote>Stein kérdése:
– Mi lesz az Ön műveivel a jövőben, ezer év múlva?<br />
105. sor:
=== Az antropozófia fejlesztése ===
[[Fájl:RudolfSteiner.jpeg|bélyegkép|bal|200px|Rudolf Steiner 1915 körül]]
[[1902]]-ben felajánlották neki a Teozófiai Társaság német szekciójának főtitkári tisztségét, amit azzal a feltétellel vállalt el, hogy kizárólag saját nézeteit fogja képviselni. Ebben az időszakban fektette le az ''[[antropozófia]]'' (''antropos:'' ember, ''sofia:'' bölcsesség) alapjait, és ekkor találkozott [[Christian Morgenstern]]nel és [[Édouard Schuré]]val. A Társaság keretein belül tartott előadásaiban 1902. október 6-án hangzott el először nyilvánosan az „antropozófia” kifejezés, az emberiség fejlődéstörténeteként értelmezve. Tevékenysége ezután ennek a fejlődéstörténetnek a kidolgozására koncentrálódott.
1902 őszén Berlinben megismerkedett [[Ita Wegman]] orvosnővel, későbbi közvetlen kolleginájával. [[1903]]-ban saját lapot alapított ''Lucifer'' (később ''Lucifer-Gnosis'') címmel. [[1904]]-ben elvált Anna Eunikétől.
112. sor:
[[Fájl:Steiner Rudolf - Bis es gegeben ist (1).jpg|thumb|Steiner - Bis es gegeben ist]]
[[Fájl:First Goetheanum.jpg|bélyegkép|250px|Az első Goetheanum]]
[[1910]] és [[1913]] között [[München]]ben minden év augusztusában bemutatták egy-egy misztériumdrámáját, saját irányításával; az ötödik bemutatóra az [[első világháború]] kitörése miatt már nem kerülhetett sor.
1910-ben eltemette édesapját, nem sokkal később előző feleségét is. [[1912]]-ben megalapította az Antropozófiai Társaságot. Noha hivatalosan nem lépett be, kizárták a Teozófiai Társaságból.
Elkészítette a müncheni Johannes-Bau előadóközpont terveit, de az épület megépítését a hatóságok megakadályozták. 1913 és [[1920]] között szintén saját tervei alapján felépítették a társaság központját [[Dornach]]ban ([[Goetheanum]]); a félkész épületet [[1914]]. április 1-jén szentelték fel. A háború első karácsonyán házasságot kötött addigi munkatársával, [[Marie Steiner|Marie von Sivers]]szel.
A Goetheanum megépítése után Steiner az antropozófia intenzív kiterjesztésébe kezdett. Megalapozta az antropozófia elvein nyugvó pedagógiát, gyógypedagógiát, [[antropozófus orvoslás|orvostudományt]], mezőgazdaságot, teológiát, színművészetet és társadalomelméletet.
[[1917]] júliusában a wilsoni békejavaslatok bemutatása után [[Ludwig Polzer-Hoditz]] és [[Walter Johannes Stein]] közvetítésével két memorandumot küldött Közép-Európa vezető államférfiainak, többek között [[IV. Károly magyar király|IV. Károlynak]], [[Richard von Kühlmann]] német külügyminiszternek, valamint [[Max von Baden]] későbbi birodalmi kancellárnak. Ezekben az antropozófia és a [[francia forradalom]] eszméiből kiindulva felvázolta a lehetséges szociális reformokat. Ezek a korát meghaladó gondolatai azonban érdemben nem befolyásolták a béketárgyalások menetét.
[[1918]]-ban meghalt édesanyja. Steiner tovább folytatta küzdelmét, és a széles nyilvánossághoz fordult. [[1919]]-ben megírta ''Aufruf an das deutsche Volk und an die Kulturwelt'' (Felhívás a német néphez és a művelt világhoz) című röpiratát, amelyben a hármas tagozódású társadalom mint a tartós európai béke megteremtésére alkalmas egyetlen társadalmi rend mellett érvel. Ezt 93 német közéleti személyiség írta alá, többek között [[Hermann Hesse]] író és [[Arthur Polzer-Hoditz]], IV. Károly kabinetfőnöke. [[Stuttgart]]ban több ezres hallgatósághoz jutottak el gondolatai, de végül ez az erőfeszítése is kudarcba fulladt. Később megjelentette ''Die Kernpunkte der sozialen Frage'' (A szociális élet alapkérdései) című könyvét, amely egy éven belül 80 ezer példányban kelt el. Ugyanebben az évben Stuttgartban megnyílt az első [[Waldorf-pedagógia|Waldorf-iskola]], olyan szakemberek közreműködésével, mint [[Caroline von Heydebrand]], dr. [[Eugen Kolisko]] és W. J. Stein.
[[1921]]-ben Steiner megalapította a ''Das Goetheanum'' című folyóiratot, melyben rendszeresen publikált is. [[1922]] júniusában W. J. Stein szervezésében Bécsben megtartották a második antropozófiai világkongresszust ''Westliche und östliche Weltgegensätzlichkeit'' (Kelet-Nyugat Kongresszus) címmel, amelyen több ezren vettek részt.
[[1922]]. december 31-én Steiner esti előadása után felgyújtották a Goetheanumot. A faépületből semmi sem maradt, a munkát a közeli asztalosműhelyben folytatták, amit sikerült megmenteni a tomboló tűzvésztől. Steiner elkészítette egy második, betonból építendő Goetheanum terveit.
[[Fájl:Dornach goetheanum westseite.jpg|bélyegkép|250px|A második Goetheanum]]
138. sor:
== Magyarul ==
*''A világ, a föld és az ember lénye, fejlődése és tükrözése az
*''A szellemvilág küszöbén''; ford. Telekes Béla; Kultúra, Bp., 1922 ''(Az okkultizmus könyvei)''
*''A világ és az ember szellemi megismerésének alapelemei''; Genius, Bp., 1939
158. sor:
{{Wikidézet}}
* [http://antropozofia.hu Magyar Antropozófiai Társaság]
* [http://antropozofia.hu/ga28 Rudolf Steiner önéletrajza magyarul]
* [http://antropozofia.hu/ga Rudolf Steiner könyvei magyarul]
| |||