„Turul (madár)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
Vámbéry megállapításai |
||
1. sor:
{{egyért2|a mondabeli madárról}}
[[Fájl:Pillars of Liberty Bridge, Budapest.jpg||right|thumb|250px|Díszkivilágításban tündökölnek a Szabadság híd pilléreinek turulszobrai
[[Fájl:Turul buda castle1.jpg|right|thumb|250px|Koronás fejű turul a [[Budai várnegyed|budai Várban]]]]
[[Fájl:Turul-Tb-front.jpg|bélyegkép|250px|A tatabányai Turul-emlékmű, Európa egyik legnagyobb madárábrázolása]]
[[Fájl:A Turul madár CHS Studio x.jpg|bélyegkép|250px|A tatabányai Turul egy egyedi perspektívából szemlélve (2017 szeptember)]]
[[Fájl:2007 cze 10 034.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|''Falco rusticolus''<br/> Az altaj sólyom példányai valójában a [[kerecsensólyom]] ''Falco cherrug'' és a [[északi sólyom]] ''(Falco rusticolus)'' közti hibrid példányok]]
[[Fájl:Falco cherrug (Marek Szczepanek).jpg|bélyegkép|jobbra|250px|[[Kerecsensólyom]]
[[Fájl:HetVezer-ChroniconPictum.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[Képes krónika]] illusztrációja, Árpád pajzsán a turul motívum]]
21. sor:
Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában [[sas]] vagy [[Sólyomfélék|sólyom]]; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak. A solymászat belső-ázsiai eredetű, és a sztyeppei népek egyik vadászati módja volt. Hét régi vadászmadár nevünk, a [[Sólyomfélék|sólyom]], [[ölyv]], '''turul''', [[Torontál (keresztnév)|torontál]], [[kányaformák|bese]], [[zongor]] és [[karvaly (madár)|karvaly]] török eredetű, ezek mellett a ''kerecsen'' és ''karvaly'' név tövében is felfedezhető az ótörök ''kir'' szó, amely azt jelenti, „gyors”. A nyelvi megfontolásokon túl – mivel jelentésváltozás gyakran előfordul – szükséges további alátámasztás is a sólyommal azonosításra. Erre ad lehetőséget a turulábrázolásokon feltűnő fattyúszárny, amely a szóba jöhető ragadozó madarak közül egyedül néhány sólyomféléknél figyelhető meg. Ilyen a [[nagyszentmiklósi kincs]] 2. számú korsójának képe, amelyen a fattyúszárny tökéletesen látható.
A nagyszentmiklósi kincs égberagadási jelenete aligha a turult ábrázolja. [[Vámbéry Ármin]] szerint a török ''ak-kaćir'' (fehér főnix) „''azon mesés madár elnevezése, mely 1000 évig él el és a halhatatlanságra törekvőket a felső régiókba viszi.''”{{refhely|Vámbéry 1882}}
A turul alakja érdekes, visszatérő jelenség a mai napig fellelhető eurázsiai sámánizmusban. A különféle madarak (búvárréce, sas) a sámán (nálunk táltos) repülésével állnak kapcsolatban, kifejezik az utazását a különféle világok között. Az eurázsiai sámánok hite szerint az első sámánasszony egy sastól szülte világra az első sámán férfit. E monda hasonlóságot mutat [[Emese (Álmos anyja)|Emese álma]] című mondánkkal. A sámánhit maradékát őrző eurázsiai népek gyakran állítanak a mai napig madaras oszlopokat, melyek a világfát szimbolizálják. [[Korea|Koreá]]ban ezek az oszlopok védik a falvakat. Az altaji törököknél ezeket a sasos oszlopokat ''turu''nak nevezik. E szavak értékelésénél persze figyelembe kell venni, hogy a X. századi magyarságra nem volt jellemző a totemizmus.<ref>Demény István Pál: Emese álma. p. 44.</ref>
26 ⟶ 28 sor:
A szó eredete a ''tur-'' tőre (mint ''tür''k, ''tör''ök), és az ''-ul'' képzőre vezethető vissza (amely megjelenik a karv''aly'', ''öly''v, toront''ál'', s''óly''om, k''ány''a szavakban is). A magyar etnogenezisről árulkodik a török népekre jellemző totemállat megjelenése, és rendkívül fontos mitológiai szerepe. [[Szergej Anatoljevics Sztarosztyin]] a *''tarakaj'' szóalakot rekonstruálta prototörök „sólyom” jelentésűként. Emellett jelentős szempont lehet a csuvas ''ételĕk'' (kerecsensólyom) szóalak is, mivel az valószínűleg rokonságban áll a csuvas ''atte'' (apa) szóval.
Vámbéry Ármin létező török szóra vezeti vissza a ''turul'' kifejezés eredetét: „''A szó eredeti alakja ''tograul'', ''tugraul'' 'a szétdaraboló, szétmarcangoló' < ''togra-'', ''tugra-'' 'szétdarabolni, szétmarcangolni'; vö. oszm. ''Ertogrul'' (tulajdonnév) 'az embert-tépő'.''”{{refhely|Vámbéry 1914}}
[[Szentmártoni Szabó Géza]], [[László Gyula (történész)|László Gyula]] nyomán<ref>László Gyula, Hunor és Magyar nyomában = Uő, Múltunkról utódainknak, Bp., Püski, 1999, II, 601–606.</ref> a turult a [[griff]]el azonosítja. „A magyar történelem nagy lépése, a honfoglalás, egy értelmezett álomkép hatására kezdődik el. Ebben a történetben tehát, bár haloványan, de benne rejlik az erotikus motívum. Az eddigi névfejtések, a férj nevét tévesen értelmezve, nem vették észre, hogy a kiejtést rosszul tükröző írásmód mögött a pusztai népek képzeteihez illeszkedő állat megjelölése rejlik. Eleud helyes olvasata nem az Előd, hanem az Ölűd, azaz Ölyűd, vagyis a ma is használt ölyv, nyílt végű, ölyű szóalakja bújik meg a névben. Az Enodbili (Ünődbéli) név pedig a szarvastehén értelmű ünő szót rejti magában. A szarvasünő hátára telepedő (párosulni akaró) ragadozó madár vagy mesés griffmadár gyakori ábrázolás volt a szkítáknál és a többi pusztai népnél is.”<ref>Szentmártoni Szabó Géza, „Álmomban azt látám”: Pünkösd hava és a szerelmi álmok = Ámor, álom és mámor: A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete, szerk. Szentmártoni Szabó Géza, Bp., Universitas, 2002, 403. old.</ref> Ennek erősítéséül azzal érvel, hogy Werbőczy István címerében szintén egy szarvas hátára kapaszkodó griff látható, és hasonlóképpen griff-formájú madár van a nagyszentmiklósi kincs néhány darabján is. Mivel [[Székely István (reformátor)|Székely István]] világkrónikájában (XVI. sz.) az „austuris” szót sólyomnak fordította, számára világos, hogy a madár eredeti elnevezését addigra elfelejtették. Megemlíti még, hogy egyedül Kézai Simon szól a madár magyar „turul” nevéről. Összefoglalása: „Véleményem szerint a török eredetű turul név a griffmadár megnevezése volt a régi magyaroknál.”<ref>Szentmártoni Szabó, 2002.</ref><ref>Ezt elméletként Szabados György is elfogadja, de egyelőre nem látja bizonyítottnak. Szabados György: Ünődbeli asszony - a turulmonda újraértelmezésének két ellenpróbája. http://www.arpad.btk.mta.hu/images/e-konyvtar/Szabados_Gyrgy_ndbeli_asszony._A_turulmonda_jrartelmezsnek_kt_ellenprbja.pdf</ref>
== Turul az ősi magyar hitvilágban ==
51 ⟶ 54 sor:
=== Honfoglalás ===
A turul második szerepe a honfoglalás legendájában van. E szerint a magyarok fejedelme még a [[levédia]]i tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni őket. Az emberek megkísérelték megtámadni a sasokat, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul, és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el [[Pannonia (provincia)|Pannóniába]], Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak.
97 ⟶ 99 sor:
* [http://www.magtudin.org/Ancient%20History.htm Radics Géza: A Turulmadár]
* [https://web.archive.org/web/20070927094534/http://www.orszagepito.hu/szamok/teljes/1998-3.pdf Z. Tóth Csaba: ''A [[nagyszentmiklósi kincs]] és a régi kaukázusi művészet,'' II. rész ]
* [https://archive.org/details/amagyarokeredet00vmgoog {{aut|Vámbéry Ármin}} (1882): ''A magyarok eredete''. Ethnologiai tanulmány. Budapest.]
* [http://mek.oszk.hu/06900/06996/06996.pdf {{aut|Vámbéry Ármin}} (1914): ''A magyarság bölcsőjénél''. A magyar–török rokonság kezdete és fejlődése. Budapest.]
== További tudnivalók ==
{{Wikidézet|Turul}}
| |||