|
| utód3 = [[Lónyay Menyhért]]
| születési név = vásárosnaményiBáró báróvásárosnaményi Eötvös József
| születési hely = [[Buda (történelmi település)|Buda]]
| születési dátum = [[1813]]. [[szeptember 3.]]
== Élete ==
Báró [[Eötvös Ignác (politikus, 1786–1851)|Eötvös Ignác]] és báró Lilien Anna palotahölgy fia volt. Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus[[Budapesti Egyetemi FőgimnáziumbanKatolikus (ma: [[Gimnázium|Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus GimnáziumGimnáziumban]]), egyetemi tanulmányait pedig a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|pesti egyetemenegyetem]] bölcselet és történelem szakokonszakain végezte, [[1826]]-tól [[1831]]-ig. Szellemi fejlődésére nagy hatást gyakorolt nevelője, [[Pruzsinszky József]], aki a [[Franciaország|francia]] [[felvilágosodás]] híveként felkeltette a fiatal Eötvös érdeklődését a politika és a [[filozófia]] iránt. Szoros barátságba került [[Szalay László (jogász, 1813–1864)|Szalay Lászlóval]], aki megerősítette irodalmi hajlamait.
Jelen volt az [[1832–36-os pozsonyi országgyűlés|1832. évi országgyűlésen]] [[Pozsony]]ban, azalatt ügyvédi vizsgát tett. Már [[1831]]-ben aljegyző lehetett [[Fejér vármegye|Fejér megyé]]ben, [[1835]]-ben pedig a magyar udvari kancelláriához került, ahol [[1836]]-ban fogalmazói állást kapott. [[1837]]-ben az [[Eperjes (Szlovákia)|eperjes]]i kerületi tábla közbírája lett. Közhivatalnoki pályája innen egészen kultusz- és közoktatási miniszterségéig megszakadt.
[[1836]]–[[1837|37]]-ben]] beutazta [[Németország]]ot, [[Svájc]]ot, [[Hollandia|Hollandiát]], [[Franciaország]]ot és [[Anglia|Angliát]]. Utazásai alatt új politikai ideológiákat és új irodalmi ötleteket szívott magába. Már utazásának megkezdése előtt levelező tagjává választotta a [[Magyar Tudományos Akadémia]] ([[1835]]. [[szeptember 14.]]), majd rendes tagjává [[1839]]. [[november 23.|november 23-án]] választotta. A későbbiekben, [[1855]]-ben másodelnökké, [[1866]]. [[március 18.|március 18-án]] pedig elnökké nevezte ki.
[[1840]]-ig a [[Borsod vármegye|Borsod megye]]i [[Sály]]on élt, apja birtokán, és szinte teljes egészében az irodalomnak szentelte magát. Az 1840-es országgyűlés előtt előbb Budára, később [[Pest (történelmi település)|Pestre]] tette át lakását.
Az [[1870]]. évi [[költségvetés]] tárgyalásakor az ellenzék heves támadásokat intézett ellene, melynek hatása alatt összeroppant. [[Karlovy Vary|Karlsbadba]] ment felépülni, ám decemberben ismét súlyosan megbetegedett, és Pesten meghalt (1871. február 2.).
[[Ercsi]]ben temették el, a családi sírboltban. 1879-ben szobrot emeltek emlékére azon a téren, amitamelyet róla neveztek el.{{h|Chisholm}}
==Családja==
[[Fájl:Than mór rosty ágnes.jpg|thumbbélyeg|200px|right245px|Báró vásárosnaményi Eötvös Józsefné barkóczibarkóci '''Rosty Ágnes''' ([[1825]]-[[1913]]) úrnő portréja. [[Than Mór]] alkotása.]]
[[1842]]. [[szeptember 13.|szeptember 13-án]]-án, [[Pest (történelmi település)|PestPesten]]en, feleségül vette a barkóczibarkóci [[Rosty család]] sarját, barkóczibarkóci Rosty Ágnes Katalin Annát (*[[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1825]]. [[szeptember 21.]]–†[[Iharos]], [[1913]]. [[május 9.]]), Erzsébet királyné palotahölgyét,{{h|familysearch}} barkóczibarkóci [[Rosty Albert]] (1779- 1847) békési alispán és [[Ehrenberg (Rhön)|ehrenbergi]] Eckstein Anna (1801-1843) leányát. Néhány évvel később házassága révén [[Trefort Ágoston]] sógora lett, mivel ő elvette Ágnes húgát, Rosty Ilonát. Sógora lett a földrajztudós [[Rosty Pál (földrajztudós)|Rosty Pál]], aki felfedezőként és fényképészként bejárta [[Texas]], [[Új-Mexikó]], [[Mexikó]], [[Kuba]] és [[Venezuela]] területét 1857-18591857–1859-ben.
Eötvös Józsefnek és feleségének öt gyermeke született:
* Eötvös Ilona (1846–1924); férje: ''földeáki'' Návay Lajos (1842–1905)
* Eötvös Jolán (1847–1919); férje: ''báró pallini'' Inkey István (1842–1905)
* [[Eötvös Loránd|Eötvös Loránd]] (1848–1919), fizikus professzor, miniszter; neje: Horváth Gizella (1853–1919)
* Eötvös Mária (1851–1928); férje: [[Ernst von Plener]] (1841–1923) osztrák pénzügyminiszter
* Eötvös Dénes (1854–1854)
== Emlékezete ==
[[Fájl:8. Báró Eötvös József.jpg|thumbbélyeg|Eötvös József pesti kártyasorozaton]]
* [[Eötvös József Collegium]] (az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|ELTE]] keretén belül)
* [[Eötvös József-koszorú]]
== Írásai ==
[[Kép:Eötvös gondolatai.png|jobbra|bélyegkép|220px|Eötvös József ''Gondolatainak'' 1883-as kiadása]]
[[FileFájl:Eötvös József költeményei.jpg|thumb|Eötvös József költeményeinek évszám nélküli, körülbelül 1880-as évekbeli kiadás]]
[[Fájl:József Eötvös pyrography (1).jpg|bélyegkép|220px|jobbra|Eötvös Józsefről készült [[faégetés|pirografia]] a Fejér Megyei Eötvös József Szakképző Iskola és Kollégium épületében]]
[[Fájl:Eötvös József és Zirzen Janka emléktáblája II kerület Csalogány utca 43.JPG|bélyegkép|220px|<center>[[Emléktáblák Budapest II. kerületében|Emléktáblája:<br />II. kerület Csalogány utca 43.]]<center> ]]
* A kritikus apotheosisa, irta B. E. J. Pest, [[1831]]. (A Conversations-Lexikoni perben [[Bajza József (költő)|Bajza József]] ellen intézett feddése.)
* A házasulók, vigj. 3 felv., irta B. E. J. Pest, [[1833]].
* Boszú (sic!), szomorújáték 5 felvonásban, Pest, 1834. ([[Debrecen]]ben szinreszínre került [[1836]]. [[április 21.]])
* Angelo, dr. Hugo Victor után. (Pest, [[1836]].)
* Vélemény a fogházjavítás ügyében, ns. Borsod vármegye ebbeli küldöttségéhez. (Pest, [[1838]].)
* Die Emancipation der Juden. Aus dem Ungarischen übersetzt von Hermann Klein. (Pest, [[1840]].) (2. kiadása uuo. ott, [[1841]]., magyarul a Budapesti Szemlében jelent meg; és külön [[Budapest]], [[1892]]. [https://archive.org/stream/azsidkemancipci00etgoog#page/n4/mode/2up Online] Ism. Nemzet 55. sz. olaszul. uuo. ott, [[1842]].)
* [http://real-eod.mtak.hu/2668/ Kelet népe és Pesti Hirlap]. (Pest, 1841.)
* A karthausi. (Pest, [[1842]]. Két kötet. (Ism. Athenaeum, 1841.)
* [http://real-eod.mtak.hu/1281/ Emlékbeszéd Kőrösi Csoma Sándor felett]. (Pest, [[1843]].)
* [[A falu jegyzője]]. Regény. (Pest, [[1845]].) Háromhárom kötet.
* Reform. Lipcse, 1846. (és Pest 1868. Németül dr. H. ford, [[Lipcse (Németország)|Lipcse]], 1846. [https://archive.org/stream/diereforminunga00etgoog#page/n7/mode/2up Online])
* Magyarország 1514-ben. Regény. (Pest, 1847.) (2. kiadás. Bpest, 1886. 3. k. Uuo. ott, 1892. Németül Dux Adolf ford. Uuo. ott, 1850.)
* Über die Gleichberechtigung der Nationalitäten in Österreich. (LeipzigLipcse, [[1850]].) (2. kiadása [[Bécs]], 1851. 3. k. Pest, 1871. [https://archive.org/stream/ueberdiegleichb00etgoog#page/n7/mode/2up Online])
* [http://mek.oszk.hu/06600/06619/index.phtml A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra]. (Bécs és Pest, [[1851]]., [[1854]].) Kétkét kötet. (Az [[OSZK]] [[Magyar Elektronikus Könyvtár]] programjában)
* Nővérek. Regény. (Pest, [[1857]].) Kétkét kötet.
* Elbeszélések. (Pest, [[1859]].)
* Die Garantien der Macht und Einheit Oesterreichs. (LeipzigLipcse, [[1859]])
* Felelet b. Kemény Gábor nehány szavára. (Pest, [[1860]].)
* Die Sonderstellung Ungarns vom Standpunkte der Einheit Deutschlands. (LeipzigLipcse, 1859.) (Irta egy magyar államférfiu, németből ford. Toldy István: Magyarország különállása Németország egységének szempontjából. Pest, 1861.)
* Emlékbeszéd gr. Széchenyi István felett. Pest, 1860. (Németül uuo. ott, 1860.)
* 1861. máj. 17. tartott országgyűlési beszéde. (Pest, 1861.) (Németül uuo. ott, 1861.)
* Gyöngysarok b. Eötvös József összes szépirodalmi műveiből, fűzte Vachott Sándorné. (Pest, 1861.)
* Gondolatok. (Pest, [[1865]].)
* A nemzetiségi kérdés. (Pest, 1865.) [https://archive.org/stream/dienationalitt00etuoft#page/n3/mode/2up Németül]
* B. Eötvös József emlékbeszédei. Magyar irók, államférfiak. (Pest, [[1868]].) (Emlékbeszédek: [[Kölcsey Ferenc]], [[Kőrösi Csoma Sándor]], gróf [[Dessewffy József]], [[Vörösmarty Mihály]], [[Kazinczy Ferenc]], gróf [[Széchenyi István]], [[Reguly Antal]], [[Szalay László (jogász, 1813–1864)|Szalay László]], gróf [[Dessewffy Emil]]; Elnöki megnyitó beszédek I-X.) [https://archive.org/stream/magyarrks00etuoft#page/n5/mode/2up Online]
* B. Eötvös József költeményei. (Budapest, [[1871]].) ([[Székely Bertalan]] és [[Lotz Károly]] rajzaival.)
* A vallás- és közoktat. m. k. miniszternek az országgyűlés elé terjesztett jelentése a népiskolai közoktatás állapotáról. ([[Buda (történelmi település)|Buda]], 1870–71) Két rész.
* Für den Glanz des Hauses. Nach einem unvollendeten Romane des Verf. bearbeitet und ergänzt von Adolf Dux. (Wien, 1873.)
<!--[[Fájl:Eötvös József signature.jpg|right|thumbbélyeg|200px|Aláírása]]-->.
== Származása ==
| 