„Címerkép” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
(A(z) Farkas_(heraldika)_fr_--_loup.PNG nevű fájlt Christian Ferrer törölte a Commonsból: „”)
{{A címer részei|right}}
A '''címerképek''' (címeralak [szimbólum, embléma],<ref>{{CitLib |aut=Püspöki Nagy Péter |tit=Rozsnyó város címere |loc=Pozsony |ann=1973 |pag=17–19}}</ref> pajzsbeli kép,<ref>{{CitLib |aut=Forgon Mihály |tit=Gömör-Kishont vármegye nemes családai. I–II. |loc=Kolozsvár |ann=1909 |misc=Reprint: Méry ratio, Somorja, 1997}}</ref><ref>{{CitLib |aut=Gömbös Tamás |tit=A szerzetes és lovagrendek címerei és viseletei |loc=Budapest |ann=1993 |pag=15}}</ref> alak,<ref>{{CitLib |aut=Nagy Iván |tit=Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. III. kötet |loc=Pest |ann=1858 |pag=127}}</ref><ref>{{CitLib |aut=Nagy Iván |tit=Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. VII. kötet |loc=Pest |ann=1860 |pag=23}}</ref> képlet<ref>{{CitLib |aut=Nagy Iván |tit=Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. VI. kötet |loc=Pest |ann=1860 |pag=69}}</ref>) a [[mesteralak]]ok mellett a címereken előforduló [[címerábra|címerábrák]] másik nagy csoportját képezik.
 
Ide tartozik minden, a természetben és az ember környezetében, hiedelemvilágában előforduló, képileg megjeleníthető ábra. Míg a mesteralakok nagyrészt a címerpajzsra korlátozódnak, a címerképek a pajzson kívül megtalálhatók a [[sisakdísz]]eken is. Címerképek továbbá a [[sisaktakaró]]k, a [[pajzstartók]], a [[címersátor|címersátrak]], a [[trófea|trófeák]], a [[jelmondat]]ok szalagjai és más kiegészítő [[címerrészek]] is. A címerképek a pajzson kívül talán a legfontosabb alkotórészét képezik a címernek. Egyes szerkezeti szemléletű címertanokban – például az angolban – azonban a pajzson előforduló ábrák közül a mesteralakokat (ordinary) tekintik a fő alkotórésznek, melyek geometriájához a többi címerábra elrendezése igazodik.
Címerkép lehet mindenféle természetes vagy mesterséges objektum. A konzervatívabb szemlélet szerint nem megengedettek a modern technika gyártmányai, sem semmi olyasmi, ami egy középkori címerben anakronisztikus lenne. Ezért egy bizonyos időnek el kell telnie addig, amíg egy címerkép pajzsra emelhető. Más országok heraldikája merészebben nyúl ezen címerképekhez is. Megfelelő stilizálással ezek is ízlésesen és a heraldika szabályinak megfelelően ábrázolhatók a címereken. Idővel minden "klasszicizálódik" és az olyan modern ábrák, mint az atommodell is megtalálják az utat a heraldikába.
 
A mesteralakoktól eltérően a címerkép nem geometrikus, hanem képzőművészeti ábrázolás. [[Bartolo de Sassoferrato]] szerint a címerkép nem érintkezhet a pajzs szélével (ez a követelmény Közép-Európában és a magyar heraldikában nem mindig teljesül – más definíció szerint a címerképnek legalább három oldalával kell érintenie a pajzs szélét) és a [[Mező (heraldika)|mező]] minél nagyobb felületét kell kitöltenie (ez a [[címerviselő]] felismerhetőségét szolgálja nagy távolságból is) és a természetes jellegüknek megfelelően kell azokat ábrázolni (az [[oroszlán (heraldika)|oroszlánt]] például kitátott pofával és kinyújtott nyelvvel). Másrészt azonban a címerképeknek stilizáltnak kell lenniük, amely háttérbe szorítja természetes jellegüket és kiemeli a jellemző vonásaikat. Például a fa levelei és gyümölcsei, a [[sas (heraldika)|sas]] karmai stb. szinte eltúlzottan nagyok, de heraldikailag ízlésesek. A mező és a [[címerábra]] színének ezenkívül kontrasztban kell állnia egymással, hogy biztosítsák a felismerhetőséget. Ezért kell fémre színt helyezni vagy fordítva. Ezek egyben a [[címerművészet]] fő szabályai is, melyeket [[Petra Sancta|Silvester Petra Sancta]] foglalt össze. (Ilyen szabály például, hogy természetes jellegük a lehető legjobban kitűnjön, a [[alerion|kis sasok]] csonkán ábrázolandók, a címerkép nem utalhat az azt viselő család nevére stb.) A címerképek általában jobbra fordulnak. Ellenkező esetben azt a [[címerleírás]]ban külön meg kell említeni. Ezt [[Johann Christoph Gatterer|Gatterer]] azzal magyarázta, hogy a pajzsot a lovag a bal kezében tartotta, ezért a címerkép feléje nézett.<ref>Gatterer, Johann Christoph: ''Abriss der Heraldik''. Göttingen, 1774. 40. l.</ref>
 
A címerképeknek gyakran tulajdonítanak valamilyen, a címerviselőt jellemző tulajdonságot. Az [[élő heraldika]] korában azonban ilyen jelentéssel még nem rendelkeztek. Petra Sancta és Sassoferrato egyaránt elvetette a [[beszélő címer]]eket. Később, például az újkori angol heraldikában, a címerviselő család nevére gyakran utaltak szójátékkal.
 
=== Természeti tárgyak és jelenségek ===
A '''természeti tárgyak és jelenségek''' csoportját viszonylag kevés címerkép teszi ki. Főképp a természetes ábrázolásmódnál fordulnak elő: természetes halom, hegycsúcs, domb, szikla, barlang, folyó, patak, tenger, felhők, szivárvány, villám, eső, zivatar, szél, Nap, Hold, csillagok, atommodell stb.
 
=== Növények ===
 
==Emberek==
Ennél a kategóriánál néhány alcsoport bevezetése is elégséges.
 
=== Testrészek ===
 
=== Képzeletbeli lények ===
Azon képzeletbeli lényeket soroljuk az emberek közé, melyek feje (esetleg más testrésze) emberi, a testük pedig valamilyen állaté. Ide soroljuk a többféle emberből összeállított heraldikai címerképeket is. Az állatfejű képzeletbeli lények az 'állat' csoportban találhatók.
 
<gallery widths="50" heights="50">
 
==Tárgyak==
A tárgyak csoportja rendkívül szerteágazó, de néhány kategória által felölelhető. Az egyes alcsoportok a magyar heraldikában leggyakrabban előforduló tárgyak szerint követik egymást.
 
'''Lásd még:'''[[Ablak (heraldika)]]
Image:Karó_(heraldika).PNG|<small>karó</small>
Image:Buzogány_(heraldika).PNG|<small>[[buzogány]]</small>
Image:Buzogány_(heraldika,_lat_pop_--_matea_)_fr_--_masse_d'armes.PNG|<small>buzogány</small>
Image:Ostor_(kancsuka).PNG|<small>[[ostor (eszköz)|ostor]] (kancsuka)</small>
Image:Fokos_(heraldika,).PNG|<small>[[Csákány (címertan)|csákány]]</small>
 
=== Az öltözet és részei ===
A fejtől a talpig követik egymást.
 
<gallery widths="50" heights="50">
 
=== Ragadozók ===
A ragadozókat heraldikai gyakoriságuk szerint, majd filetikai alapon csoportosítjuk.
 
<gallery widths="50" heights="50">
 
=== Patások ===
Ide tartoznak a páros- és paratlanujjú patások.
 
<gallery widths="50" heights="50">
 
=== Egyéb emlősök ===
Ide tartozik minden olyan emlős, mely ritkán szerepel a címerekben és nem sorolható be az előbbi csoportokba, mint a majom és a félmajmok, a denevér, az elefánt, a lamantin stb.
 
<gallery widths="50" heights="50">
 
=== Hüllők és kétéltűek ===
Ide tartozik mindenféle hüllő (kígyó, gyík, teknős, krokodil) és kétéltű (béka, szalamandra, gőte), valamint a ritkán előforduló kihalt (azaz nem képzeletbeli) hüllők (dinoszauruszok).
 
<gallery widths="50" heights="50">
 
=== Halak ===
A középkori heraldika a halak közé sorolta az olyan emlősöket is, mint a [[delfin]] (a halak királya), a cet, valamint a [[kígyó]], és a vallásos szemlélet egyes más vízi állatokat is halnak tekintett, mint a teknős és a [[Rák (heraldika)|rák]], melyeket böjti időben is lehetett fogyasztani. Ezeket azonban mi a hüllők, illeteveilletve a gerinctelenek közé soroljuk. Újabban, főleg az angol heraldikában az akvarisztikában divatos tengeri halak is megjelentek, mint a papagájhal.
 
<gallery widths="50" heights="50">
 
=== Gerinctelenek ===
Ide tartozik minden alacsonyabb rendű gerinctelen állat, mint a polip, a pióca, a rovarok és más ízeltlábúak (skorpiók, pókok), a rák, kagyló, csiga, szivacs, tengeri csillag, korall stb.
 
<gallery widths="50" heights="50">
 
=== Egysejtűek ===
Ide tartoznak a modern heraldika egysejtű címerállatai, mint az amőba, a baktériumok és a vírusok.
 
=== Képzeletbeli állatok ===
 
== Természeti tárgyak és jelenségek ==
Ezen címerképeket a gyakoriságuk szerint rendszerezzük.
 
<gallery widths="50" heights="50">
 
== Növények ==
A növényeket először a gyakoriságuk (rózsa, liliom), majd a fenológiai szempontok szerint csoportosítjuk. A sor végén a nagy növényzeti társulások állnak, mint a rét, az erdő stb. Fenológiai alapon a növények közé soroljuk a gombákat is, noha ezek filetikailag önálló csoportot alkotnak.
 
=== Virágok ===
 
==Egyéb címerképek==
Ide tartoznak azon címerképek, melyek nehezen rendszerezhetők, de az alakjuk egyértelműen a címerképek és nem a [[mesteralak]]ok közé sorolja őket.
 
<gallery widths="50" heights="50">