„Candale-i Anna magyar királyné” változatai közötti eltérés

===Legközelebbi rokonsági kapcsolat Candale-i Anna, I. Katalin, Bretagne-i Anna, Foix Germána, Foix Péter, valamint Aragóniai Beatrix között===

Anna királyné dédapja, [[II. János aragóniai király|II. (Hitetlen) János]], [[Navarra uralkodóinak listája|Navarra]], [[Aragónia uralkodóinak listája|Aragónia]] és [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|Szicília királya]], [[kasztília]]i (spanyol) királyi herceg (infáns) kétszer nősült: az első házassága [[I. Blanka navarrai királynő]]vel, [[III. Károly navarrai király]]nak és [[Kasztíliai Eleonóra navarrai királyné|Trastámarai Eleonóra]] kasztíliai infánsnőnek a lányával történt, melyből [[I. Eleonóra navarrai királynő|I. Eleonóra]] [[Navarra uralkodóinak listája|navarrai királynő]] származott, aki Anna királyné anyai nagyanyja volt. A második házassága [[Kasztíliai Johanna aragóniai királyné|Enríquez Johanna]] királynéval jött létre. Ebből a frigyből [[II. Ferdinánd aragóniai király|II. Ferdinánd]], [[Aragónia uralkodóinak listája|Aragónia királya]] született, aki [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh királynak]], [[nyugati császárok listája|német-római császárnak]], valamint [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Habsburg Mária]] magyar és cseh királynénak volt az anyai nagyapja. Anna királyné az ő másod-unokatestvérük volt, gyermekei, [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] és [[Jagelló Anna magyar királyné|Jagelló Anna]] így közeli rokonságban álltak házastársaikkal, és a generációs eltolódás abból fakadt, hogy [[I. Eleonóra navarrai királynő]] az anyja lehetett volna öccsének, [[II. Ferdinánd aragóniai király|II. Ferdinándnak]], hiszen a korkülönbség köztük 26 év volt.

Candale-i Anna közeli rokoni kapcsolatban volt [[Aragóniai Beatrix magyar királyné|Aragóniai Beatrix]] ([[1457]]–[[1508]]) nápolyi királyi hercegnővel, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] második feleségével is, dédapján, [[II. János aragóniai király|II. (Aragóniai) Jánoson]] keresztül, aki Beatrix királyné apai nagyapjának, [[V. Alfonz aragóniai király|V. Alfonznak]] ([[1396]]–[[1458]]), [[Aragónia uralkodóinak listája|Aragónia]], [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|Szicília és Nápoly királyának]] volt az öccse.

 

Anna a Magyarország és [[Franciaország]] között kötött szövetség következtében lett Magyarország királynéja [[1502]]-ben. Ennek az előzménye [[1457]]-ben történt, mikor Anna nagynénje (anyai nagybátyjának a felesége), [[Valois Magdolna navarrai régensnő|Valois Magdolna]] francia királyi hercegnő [[V. László magyar király]] menyasszonyjelöltje volt, de V. Lászlónak, [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] (Dobzse László) nagybátyjának – többek között aki után II. Ulászló a nevét kapta a keresztségben még V. László életében, [[1456]]-ban – a halálával ([[1457]]) a francia–magyar házasság nem valósult meg akkor, melyre végül 55 évvel később kerülhetett csak sor a korábbi jegyesek unokahúgának és unokaöccsének a házasságával.

 

[[XII. Lajos francia király|XII. Lajos]] [[Franciaország uralkodóinak listája|francia király]] erőteljes [[Velencei Köztársaság|velencei]] támogatás mellett a török elleni szövetség fejében házassági ajánlatot tett az épp frissen elvált [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászlónak]], miután a pápa [[1500]]. [[április 7.|április 7-én]] felbontotta [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] mindkét házasságát hathatós [[Velencei Köztársaság|velencei]] ráhatásra. A szövetség a magyar, a francia és a lengyel király között [[1500]]. [[július 14.|július 14-én]] [[Buda (történelmi település)|Budán]] köttetett meg.<ref name=autogenerated2>Lásd Kropf (1895)</ref> A tárgyalások folytatásaként [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] [[1500]]. [[július 30.|július 30-án]] követséget küldött a francia királyhoz menyasszonynézőbe Cseh György nevű cseh [[kamarás]]a személyében,<ref>Latinul [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] megbízólevelében: ''Georgius Beschiin'', Vö. Kropf (1895), csehül: ''Jiří Běšín z Běšin'', Vö. Kšír (2001). A magyar elnevezésére l. Fógel (1913).</ref> aki szeptember végén érkezett [[Blois]]-ba, ahol a francia király tartózkodott. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] követe megtekintette a király két nőrokonát,<ref>[[XII. Lajos francia király|XII. Lajosnak]] ebben az időben még csak egy egyéves lánya volt, [[I. Klaudia breton hercegnő|Klaudia]] ([[1499]]–[[1524]]), későbbi francia királyné és anyja révén [[Bretagne uralkodóinak listája|Bretagne uralkodó hercegnője]], valamint a ringló gyümölcs névadója. Francia királyi hercegnő pedig épp egy sem volt eladósorban, így kerültek a figyelem középpontjába a francia király és királyné unokahúgai.</ref> a két eladó lányt, Candale-i Annát és [[Foix Germána aragóniai királyné|Foix Germánát]], és magával vitte azok arcképeit.<ref>Ez a kép nem maradt fenn Annáról, így nem azonos az oldalon található képpel, mely nem is egykorú, és egyáltalán nem tekinthető hiteles ábrázolásnak.</ref> [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] hosszas habozás után, mert a leírások szerint mindkét lány nagyon csinos volt – vagy más vélemény alapján egyik menyasszonyjelölt sem tetszett Ulászlónak –, végül Annát választotta, valószínűleg csak az életkora miatt, hiszen Anna ekkor már a 18. életévébe lépett, míg Germána<ref>Germána navarrai királyi hercegnőt [[1505]]-ben, mikor 13–17 éves lehetett, eljegyezték az [[1504]]-ben, első felesége, [[I. Izabella kasztíliai királynő|Katolikus Izabella]] királynő halálával megözvegyült nagynagybátyjával, [[II. Ferdinánd aragóniai király|Katolikus Ferdinánddal]], a nagyanyjának, [[I. Eleonóra navarrai királynő]]nek az öccsével, és a rá következő évben, [[1506]]-ban kötötték meg a tényleges házasságukat.</ref> még a 14. életévét sem töltötte be, bár már 12 éves korától eladósorba került, viszont Annától várhattak hamarabb trónörököst, ami az előnyös politikai kapcsolatok mellett szintén fontos tényező volt egy ideális menyasszonyjelöltnél. [[1501]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] [[Tolna|Tolnán]] ratifikálta a francia királlyal kötött szövetséget.<ref name=autogenerated3>Vö. Wenzel (1877) és Kropf (1895).</ref> A magyar király ezután [[Bácskai Miklós]] [[Nyitrai egyházmegye|nyitrai püspököt]] és [[Telegdi István (kincstartó)|Telegdi István]] királyi tanácsost, későbbi [[A Magyar Királyság kincstartóinak listája|kincstartót]]<ref>A magyar főurak neveinek helyesírása körül némi ingadozás tapasztalható a forrásokban is, főleg hogy latinos illetve franciás alakban szerepelnek, sokszor eltorzítva. A nevek Fógel (1913) szerint szerepelnek.</ref> a már fent említett Cseh Györggyel együtt küldte követségbe a francia királyhoz. A magyar követség [[1501]]. [[december 5.|december 5-én]] érkezett [[Orléans]]-ba. Onnan Blois-ba mentek, ahol a francia király is ratifikálta a szerződést. A házassági szerződés Anna és [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] között [[1502]]. [[március 23.|március 23-án]] lett kiállítva a Blois-i kastélyban.<ref name=autogenerated2/> Hozománya 40&nbsp;.000 [[arany]] volt.<ref>L. Fógel (1913).</ref> A ''per procuram'' útján létrejött házasságot ezután kötötték meg. ''Foix Anna, Candale grófnője'' ettől a pillanattól kezdve ''magyar királynénak'' számít már.